Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense az április 12-i Zenei hálózatok esten zenei példákkal mutatja be, hogy a samplingnek, azaz a hangmintázásnak milyenek a jogi keretei, megítélései a világ különböző tájain.
Az 1960-as, 1970-es években népszerűvé váló sampling (mintavételezési) eljárás rövid idő alatt az amerikai és a világ zeneiparának népszerű technológiai eszközévé lépett elő, többek közt azért, mert tökéletes stúdió felvételek rögzítését tette lehetővé. Egyesek ugyanakkor a samplingelést sajátos alkotótevékenységük keretében veszik igénybe. A korábban rögzített hangfelvételek kisebb-nagyobb részleteinek új hangfelvételekbe való kreatív beillesztése önálló „iparággá” nőtte ki magát, különösen igaz ez a hip-hop és az elektronikus zenei stílusokra.
A szerzői jogosultak persze nem nézték jó szemmel, hogy jogvédett alkotásaikat mások engedély nélkül hasznosítják, s ezért már az 1980-as évektől perekkel igyekeztek visszaszorítani a terjedőben lévő mintavételezést. A technológia szerzői jogi megítélése legalább annyira érdekes, mint történeti/társadalmi/kulturális vonatkozásai. Az Amerikai Egyesült Államok és az európai (kontinentális) országok szerzői jogi hagyományai jelentős eltéréseket mutatnak, s e különbségek kiválóan tetten érhetők a sampling vizsgálatakor. Bár nem lehet meglepő, hogy a zeneipar (egyik) központjának tekinthető Egyesült Államokban lényegesen több per indul a témát illetően, az talán furcsán hat, hogy mindezek ellenére az amerikai jogrendszer tűnik rugalmasabbnak a kérdés vizsgálatakor.
Dr. Mezei Péter (PhD, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Összehasonlító Jogi Intézetének docense) kutatásai során elsősorban a technológia fejlődésének a szerzői jogra gyakorolt hatásait vizsgálja magyar és nemzetközi szemszögből egyaránt. A történeti példákon túl különös figyelmet szentel a digitális technológiák és az internet kihívásainak. „Digitális sampling és fájlcsere” című doktori értekezésében a két innovatív, ám ellentmondásos technológia elméleti és gyakorlati oldalát egyaránt bemutatva igyekezett hangsúlyozni ezeknek a kultúrára gyakorolt pozitív és negatív hatásait is. Legújabb könyvében a fájlcserélés jelenségét ismerteti komplex módon, s kiemeli, hogy miközben e technológia közvetlenül sérti a szerzői jogosultak érdekeit, a fájlcsere dilemma felszámolása nem kizárólag szerzői jogi eszközökkel történhet. Kutatómunkája mellett rendszeresen oktat összehasonlító szerzői jogi és internetjogi kérdésekben amerikai, finn és francia egyetemeken, s tart előadásokat szakmai rendezvényeken itthon és külföldön. A Szerzői Jogi Szakértő Testület választott tagja. Alapítója és - immáron negyedmagában - szerzője a Szerzői jog a XXI. században című blognak.
Időpont: 2012. április 12., 18.00
Helyszín: ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Múzeum körút 6-8., földszint 34-es nagyelőadó
Facebook-event: Mezei Péter a Samplingről és szerzői jogokról
Az előző előadás (Kitzinger Dávid a zeneipar szabályozhatóságáról) beszámolóját itt olvashatjátok.
A Zenei Hálózatok estek tavaszi sorozatán neves szakemberek és kutatók tartanak előadásokat a zenéhez kapcsolódó társadalmi és kulturális témákról, az ELTE médiatanszékén. Ha érdekelnek ezek a kérdések, látogass el az előadássorozat következő estjeire – az alábbi linkeken egy kattintással regisztrálhatsz is a facebook-eseményekre:
Április 19. csütörtök 18.00 - Weyer Balázs a világzenéről
Április 26. csütörtök 18.00 - Such György az MR2-Petőfi átpozicionálásáról
Május 3. csütörtök 18.00 - Kodaj Dániel a zene eltűnéséről a komolyzenéből
Május 17. csütörtök 18.00 - Ignácz Ádám a zenei inspiráció ábrázolhatóságáról