Mi az eredménye a két ellentétesnek látszó trend: a vélt hagyomány növekvő presztízse és a globális hibridizáció együttes jelentkezésének? Hogyan befolyásolja vagy befolyásolhatja a világzene földrajzi helyek - országok, régiók, városok - imázsát, márkázását? Weyer Balázs válaszait meghallgathatjátok a harmadik Zenei hálózatok esten, csütörtökön 6 órától az ELTÉ-n.

Miről ismeri meg a világzenei előadókat az egyszeri koncertjáró közönség? Arról, hogy a plakátokon és programfüzetekben a nevük mögött zárójelben szerepel egy ország neve vagy egyéb földrajzi megjelölés. A világzene, szemben más szcénákkal, erőteljesen kapcsolódik földrajzi helyekhez. A világzene közönségének motivációjában előkelő helyen szerepel az egzotikus, a különleges keresése, miközben autenticitást álmodik bele és vár el a világzenei produkcióktól. Az egzotikus és az autentikus konfliktusa a kategória legfőbb ellentmondása, a legsikeresebb világzenei előadók pedig a kettő között lavírozva hibridizáló megközelítéssel alkotnak.

Hogyan alkotják közösségek újra a saját zenei hagyományukat? Létezik-e a tiszta, romlatlan zenei tradíció, létezik-e autentikus világzene? Mit jelent az egzotikus a világzenében? Mi az eredménye a két ellentétesnek látszó trend, a vélt hagyomány növekvő presztízse és a globális hibridizáció együttes jelentkezésének? Hogyan befolyásolja vagy befolyásolhatja a világzene földrajzi helyek (országok, régiók, városok) imázsát, márkázását? Mit mondanak ezek a zenék a helyekről, amelyekhez tartoznak és mit akarnak mondani e helyek magukról a zene által?

Weyer Balázs újságíró, a Főszerkesztők Fóruma alapítója, 2011 őszéig az Origo főszerkesztője. Az elmúlt két évtizedben többek között a Magyar Narancsnál, a Vasárnapi Híreknél, az RTL Klubnál rovatvezetőként illetve felelős szerkesztőként dolgozott. Az Origo egyik alapítója és 2000-től 2011-ig főszerkesztője, a T-Online szerkesztett tartalmakért felelős vezetője. 1998 és 2001 között alelnöke volt a Közösségi Rádiók Világszövetségének, kuratóriumi tagja volt a Tilos Kulturális Alapítványnak, a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének, választmányi tagja az Önszabályozó Reklámtestületnek (ÖRT). A Minőségi Újságírásért Alapítvány szakmai zsűrijének és 2003 óta a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnökségi tagja. Zenei újságíróként többek között írt a Quartnak is. Újságírói, szerkesztői munkája mellett az etnomuzikológia és a marketingkommunikáció átfedéseit kutatja, jelenleg az University of Sheffield World Music Studies programjának végzős MA hallgatójaként. Emellett városi soundscape-eket készít és a magyar népzene külföldi, és a külföldi népzenei itthoni népszerűsítésével is foglalkozik.

Időpont: 2012. április 19., 18.00

Helyszín: ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Múzeum körút 6-8., földszint 34-es nagyelőadó

Facebook-event: Világfaluzene: A világzene, mint identitás, országimázs, helyi nevezetesség és exportcikk

A Zenei Hálózatok estek tavaszi sorozatán neves szakemberek és kutatók tartanak előadásokat a zenéhez kapcsolódó társadalmi és kulturális témákról, az ELTE médiatanszékén. Ha érdekelnek ezek a kérdések, látogass el az előadássorozat következő estjeire – az alábbi linkeken egy kattintással regisztrálhatsz is a facebook-eseményekre:

Április 26. csütörtök 18.00 - Such György az MR2-Petőfi átpozicionálásáról

Május 3. csütörtök 18.00 - Kodaj Dániel a zene eltűnéséről a komolyzenéből

Május 17. csütörtök 18.00 - Ignácz Ádám a zenei inspiráció ábrázolhatóságáról