Zenei hálózatok

Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában – Blog, könyv, közösség. Bővebben >>>

A Zenei hálózatok kötet megvásárolható a jobb könyvesboltokban, vagy ingyen letölthető a lenti képre kattintva! Az eBook-formátumért katt ide >>>!

Zenék, műfajok az ezredforduló után. Ha érdekel, mi a helyzet a zenével az online hálózatok korában, töltsd le a Zenei Hálózatok kötetet!

Levlista

Google Csoportok
Feliratkozás a(z) Zenei hálózatok csoportra
E-mail:
Csoport meglátogatása

Címkék

.epub (1) absztraktok (1) adatbázis (1) adorno (1) ajánló (1) állambiztonság (1) amerika (1) anarcho-punk (1) apple (1) artisjus (1) aspecto (1) a klasszikusnak számító zenei szubkultúrák és életstílus továbbélése (1) a kultuszképzés alakzatai a populáris zene kritikájában (1) a médiafogyasztás átalakulása az ezredfordulótól napjainkig (1) a politika határai a black metalban (1) barna emília (4) batta barnabás (3) beszámoló (7) bizalom (1) blues (1) bodó balázs (1) bodrogi andrás (1) brand&music (2) business (1) buzás andrea (5) call for papers (5) cd (1) cfp (12) cider (1) crass (1) crowdfunding (1) csapatás (1) cybercultures (1) dalszerző kurzus (1) deathcore (1) demenczia rituális bolondokháza a csehországi psytrance partikon (1) digitális (1) digitális zenepiac (1) digi pop és új regiszterek (1) díjak (1) disztribúció (1) dobó mátyás (1) dubrovszki dániel (4) eastbound (2) ebook (1) elektronikus (2) előadás (28) előadások (2) előadók (1) elte (1) esszé (4) etika (1) extrém színterek (1) extrém zenei műfajok és online közösségek (1) facebook (1) fandom (1) felhívás (2) felhő (1) fesztivál (1) fesztiválok (1) fiatalság (1) fine cut bodies (1) fodor attila kevin (1) folyóirat (2) francia (1) free ingyenes hozzáférés sikeres üzleti modell (1) gedeon valéria (1) gelegonya edina (1) gender (1) geoff stahl (1) gerényi gábor (1) gijón (1) gitár (1) google (1) goth (1) grunge (1) gyulai attila (1) hanghálózatok metakommunikációja (1) hangminták (1) hardcore (1) hatalom (1) heavy metal (1) hír (1) hubai gergely (1) ignácz ádám (4) ilg barbara (1) indie (1) ingyen cucc (1) inspiráció (1) interjú (1) internet (1) iPod (1) jazz (1) jog (1) jogkezelők (1) jogok (1) kalózok (1) kidobott fimzenék (1) kitzinger dávid (3) klasszikus zene (1) Klausz Melinda (1) kodaj dániel (4) komolyzene (2) könczöl orsi (2) konferencia (10) konferencia-felhívás (1) konferenciabeszámoló (1) konferenciafelhívás (8) könnyűzene (1) kontroll modell (1) könyv (2) könyvbemutató (2) kossuth (1) köszönet (1) kötet (2) kovács balázs (1) közép-európai (1) közösségek (1) közösségi (1) krémer tamás (1) kritika (1) kutatás (2) lapszám (1) lemeztúrás (1) lemeztúrás az internet után (1) lengyel dóra (1) letöltés (1) london (4) l varga péter (1) mainstream (1) mancs (1) márkázás (1) marketing (1) média (2) médiareprezentáció (1) médiavisszhang (1) memphis (1) menedzsment (1) metal (1) mezei péter (4) michael azerrad (1) mito (1) mix (1) MNS (1) mobile (1) morcz fruzsina (1) mp3 (1) mr2 petőfi (2) mta (2) műfajok (1) mulatás (1) munkaetika (1) music (2) music networks seminar (1) myspace (1) németh gergely (1) nemzeti és transzlokális (1) newcastle (1) new orleans (1) nirvana (1) nyeremény (1) okosba (1) okostelefonok (1) online (1) online közösségi média (1) online zenei színterek esettanulmány liverpoolból (1) önreprezentáció és önreklám a zenei hálózatokban (1) óriás kislemez (1) összes előadás (1) our band could be your life (1) paizs miklós (1) Pannon egyetem (1) partykultúra (1) patakfalvi czirják ágnes (1) pécs (2) pénz (1) pernecker dávid (2) pléh dániel (1) politika (1) popular (1) populáris zene (4) popular music studies (1) pr (1) prieger zsolt (1) program (4) pte btk (1) pulay gergő (1) punk (4) rádió (1) rákóczi balázs (2) ramones (1) reader (1) recorder (3) replika (2) riszpekt (1) robert hollands (1) rock (1) rögzített zene (1) roma hip-hop (1) sajtó (1) sampling (2) sony (1) sorsolás (1) sounds of cluj (1) sound design (1) spanyolország (1) study (1) such györgy (4) sütő márton (1) szabad zenei közösségek és hálózatok (1) székely levente (1) szervác attila (1) szervezők (1) szerzői (1) szerzői jog (2) szerzői jogi kalózok és a magyar piac (1) színtér (4) színterek (2) szocializmus (1) szubkultúra (3) tánczenei (1) tanulmány (1) társadalmi változás (1) tavaszi szezon (1) theodor w adorno (1) tófalvy tamás (10) tóth anett (1) trend (2) trever hagen (1) uh (1) uh fest (1) új zéland (1) ultrahang (1) ultrahang fest (1) underground (2) urban ppopcultures (1) útinapló (1) üzleti modellek (1) vályi gábor (3) vásárhelyi ágnes (1) vass norbert (1) videók (2) világzene (2) világzene vagy balkáni populáris kultúra az elismerés és kirekesztés szimbolikus formái (1) vitos botond (3) vol 1 (1) wellington (1) west balkán (1) weyer balázs (4) zene (3) zenehallgatás (1) zeneipar (8) zenei hálózatok estek (20) zenei hálózatok folyóirat (2) zenei hálózatok szeminárium (1) zenelejátszók (1) zenepiac (2) zeneszociológia (1) zhf (1) zhf 001 12 (1) ZHF 002 EP (1) zipkomm (1) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

Hangmintázz, de csak óvatosan! A sampling és a szerzői jog

2012.04.17. 09:47 Zenei hálózatok

Hogyan samplingeljünk és hogyan ne? Hogyan lehet pár másodperc engedély nélkül átvett hangmintáért százezer dollárokat fizetni? Kinek a műveiből samplingeltek eddig a legtöbbet a világon? A Zenei hálózatok estek második előadásán Mezei Péter a hangmintázás amerikai és az európai szabályozását és megítélését összehasonlítva ezekre a kérdésekre is válaszolt.

 

 

 

 

 

 

Mezei Péter [Barna Emília felvétele]

A hangmintázás európai és amerikai megítélésében jogi szempontból jelentős az eltérés: Mezei Péter a tengerentúli esetjogban a samplinges perek két generációját különböztette meg. Az első a 2000-es évek elejéig tartott és különböző faktorok összhatásának figyelembe vételével alkotott bírói doktrínák uralták (de minimis szabálya – csekély mennyiségű felhasználás, fair use teszt – meghatározott célok mentén való felhasználás, mennyiségi és minőségi vizsgálat, a másodlagos mű hatása az elsődleges piacára). Általános volt a megegyezés abban, hogy nem minden esetben van szükség engedély kérésére a hangmintázáshoz: a szerzői jog lehetőséget ad arra hogy valaki engedély nélkül végezzen sampling tevékenységet, ha az bizonyos feltételeknek megfelel.

A legjobb, ha van engedély

2004-től azonban egy érdekes váltás figyelhető meg, amely Mezei szerint nem vált előnyére az amerikai joggyakorlatnak. Azelőtt ugyanis egyetlen bírói döntés sem hivatkozott arra a tényállásra ami a szerzői jogban már '82 óta jelen van, azaz hogy a hangfelvételt is megilleti a jogi védelem, nem csak a zeneművet. Mezei szerint máig érezhető egy 2005-ben, a Niggaz With Attitude kárára meghozott rossz bírói ítélet hatása. A hiphop csapat egy George Clinton (aki egyébként az egyik leggyakrabban samplingelt előadó a whosampled.com szerint) számból hangmintázott, és bár engedélyt kértek a zeneműre, de a hangfelvételre nem, ezért elveszítették az ellenük indított pert. A döntés olyan irányba vitte a sampling megítélését, miszerint ha nem kérsz engedélyt a hangfelvételre „rossz ember vagy”, holott a de minimis szabály és a fair use teszt mindenképp érvényes az ilyen esetekben is.

Jamaikától a szerzői jogi perekig

A hangmintázás ma már mindennapos gyakorlat a zeneiparban, megjelenése azonban a hiphop térhódításához köthető. Bár a sampling az Egyesült Államokban vált népszerűvé, az nem annyira köztudott, hogy gyökerei Jamaikáig nyúlnak vissza. Az eljárás elterjedéséhez a hetvenes években a technika fejlődése is hozzájárult: a Roland és a Yamaha márkájú szintetizátorok voltak az elsők a piacon, melyek már megfelelő memóriával rendelkeztek a hangminták tárolásához. Az első hangmintákat tartalmazó slágerlistás dal 1979-ben, Amerikában jelent meg és itt indultak az első igazán érdekes sampling perek is. A nyolcvanas évek végén született meg az első bíróságon kívüli megegyezés hangmintázással kapcsolatos szerzői jogi perben, melynek során a De La Soul hiphop formáció fizetett egy tetemesebb összeget a The Turtles zenekarnak amiért engedély nélkül vettek át egy hangmintát Transmitting Live from Mars című számukban - a Turtles egyébként eredetileg 1.700 000 dollárt (!) követelt a hangmintáért. (A végül ténylegesen kifizetett összeg ennél kisebb volt, de így is százezres nagyságrendű.) A szellemet innentől kezdve már nem lehetett visszazárni a palackba, és egymás után jöttek a perek: az első igazán híres döntést hozó per Gilbert O'Sullivan és Biz Markie rapper között zajlott.

A kontinentális szabályozás az amerikainál jóval merevebb. A tradicionális európai szerzői jogi koncepciók szerint egy jogilag védett mű, műrészlet felhasználása minden esetben jogsértést jelent, ha engedély nélkül történik (kivéve ha valamelyik szabad felhasználási esetkörbe beleillik). Mivel az amerikai gyakorlattal ellentétben Európában nem ruházódnak a vagyoni jogok a kiadóra, az előadóművészt, a szerzőt és a kiadót külön szereplőként kezelik. Az előadót és a szerzőt illető személyhez fűződő jogok közül kiemelkedik a mű egységéhez való jog: nem lehet egy számot az eredeti tartalom illetve forma megváltoztatásával, megcsonkításával vagy oly módon felhasználni, hogy az a szerzői jogosult hírnevét vagy becsületét sértse. Viszont az idézés például Magyarországon és Németországban is megengedett, nem csak zeneművekből, de hangfelvételekből is, feltéve hogy nyilvánosságra hozták az eredeti művet, módosítás nélkül történik a felhasználás, a cél által indokolt terjedelemben, forrásmegjelölés használatával és a másodlagos mű egyéni eredeti alkotás. 

Bár az Egyesült Államokban a fair use és de minimis teszteknek köszönhetően rugalmasabb tehát a hozzáállás, hozzá kell tenni, hogy az aki engedély nélkül samplingel, hatalmas kockázatot vállal: ha lebukik nagyot bukik, a szerzői jogokat is elveszítheti. Persze anyagilag meg kell hogy érje, de jogilag sokkal jobban jár az aki engedélyt kér a hangmintázásra. Mezei ugyanakkor hangsúlyozta hogy vannak lehetőségek az engedély nélküli felhasználásra is: samplingelni tehát lehet, de csak óvatosan.

Mit tehetnek a magyar dj-k?

Az előadás utáni beszélgetés során Vályi Gábor dj és szociológus vetette fel a kérdést, hogy miért nincs egy kidolgozott, az egyszerű jogkövetést lehetővé tévő infrastruktúrája a hangmintázásnak, ugyanis nagyon sok hazai dj, előadó szeretne engedélyt kérni a hangmintázásra a nemzetközi kiadóktól, de az igényt a legtöbb esetben egyszerűen lehetetlen végigvinni, mert a kiadók vagy nem reagálnak, vagy irreálisan magas árat kérnek. A kisebb piacok – mint például a magyar – előadói pedig nem tudnak ugyanolyan árat fizetni egy-egy hangminta felhasználásáért, mint a nagyobb piacoknak játszó előadók. Mezei szerint ennek a fő oka az lehet, hogy a valószínűleg a nagy kiadóknak nem áll érdekükben kiadni a döntés lehetőségét a kezükből, ezért nincs közös jogkezelés, infrastruktúra.

De az sem mozdítja éppen előre ezt az ügyet, hogy számos zenész, zenekar (mint például a Beatles) egyszerűen nem hajlandó engedélyt adni számai hangmintázásához: hanem azt vallják: „vagy dolgozd át, vagy ne csináld.”

                                                                                Buzás Andrea

 

Mezei Péter előadásának slide-jai letölthetők innen, és az előadás teljes egészében meghallgatható az Első Pesti Egyetemi Rádió online archívumában.

Az előző előadás (Kitzinger Dávid a zeneipar szabályozhatóságáról) beszámolóját itt olvashatjátok.

A Zenei Hálózatok estek tavaszi sorozatán neves szakemberek és kutatók tartanak előadásokat a zenéhez kapcsolódó társadalmi és kulturális témákról, az ELTE médiatanszékén. Ha érdekelnek ezek a kérdések, látogass el az előadássorozat következő estjeire – az alábbi linkeken egy kattintással regisztrálhatsz is a facebook-eseményekre:

Április 19. csütörtök 18.00 - A világzene, mint identitás, országimázs, helyi nevezetesség és exportcikk

Április 26. csütörtök 18.00 - Such György az MR2-Petőfi átpozicionálásáról

Május 3. csütörtök 18.00 -
Kodaj Dániel a zene eltűnéséről a komolyzenéből

Május 17. csütörtök 18.00 -
Ignácz Ádám a zenei inspiráció ábrázolhatóságáról


1 komment

Címkék: szerzői jog sampling zenei hálózatok estek mezei péter buzás andrea

A bejegyzés trackback címe:

http://zeneihalozatok.blog.hu/api/trackback/id/tr384447413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Rugovicsvalagba 2017.03.28. 19:11:28

A " Turtles egyébként eredetileg 1.700 000 dollárt (!) követelt a hangmintáért. (A végül ténylegesen kifizetett összeg ennél kisebb volt, de így is százezres nagyságrendű."
Hát ez bizony nem igy volt.
1700000 dollár volt a követelt (kifizetett ?) összeg, mint előadóknak és 2,5 millió volt a követelt összeg, mint szerzőknek.
A 2,5 millió helyett valóban 141 667 dollárt kellett csak fizetni, de másodpercenként. ... a szerzőknek (mint itt Presser és Adamis). 12 másodperc volt, ami közel 2 millió dollár
Ami azért nem ugyanaz, mint ami ebben a cikkben olvasható.