Zenei hálózatok

Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában – Blog, könyv, közösség. Bővebben >>>

A Zenei hálózatok kötet megvásárolható a jobb könyvesboltokban, vagy ingyen letölthető a lenti képre kattintva! Az eBook-formátumért katt ide >>>!

Zenék, műfajok az ezredforduló után. Ha érdekel, mi a helyzet a zenével az online hálózatok korában, töltsd le a Zenei Hálózatok kötetet!

Levlista

Google Csoportok
Feliratkozás a(z) Zenei hálózatok csoportra
E-mail:
Csoport meglátogatása

Címkék

.epub (1) absztraktok (1) adatbázis (1) adorno (1) ajánló (1) állambiztonság (1) amerika (1) anarcho-punk (1) apple (1) artisjus (1) aspecto (1) a klasszikusnak számító zenei szubkultúrák és életstílus továbbélése (1) a kultuszképzés alakzatai a populáris zene kritikájában (1) a médiafogyasztás átalakulása az ezredfordulótól napjainkig (1) a politika határai a black metalban (1) barna emília (4) batta barnabás (3) beszámoló (7) bizalom (1) blues (1) bodó balázs (1) bodrogi andrás (1) brand&music (2) business (1) buzás andrea (5) call for papers (5) cd (1) cfp (12) cider (1) crass (1) crowdfunding (1) csapatás (1) cybercultures (1) dalszerző kurzus (1) deathcore (1) demenczia rituális bolondokháza a csehországi psytrance partikon (1) digitális (1) digitális zenepiac (1) digi pop és új regiszterek (1) díjak (1) disztribúció (1) dobó mátyás (1) dubrovszki dániel (4) eastbound (2) ebook (1) elektronikus (2) előadás (28) előadások (2) előadók (1) elte (1) esszé (4) etika (1) extrém színterek (1) extrém zenei műfajok és online közösségek (1) facebook (1) fandom (1) felhívás (2) felhő (1) fesztivál (1) fesztiválok (1) fiatalság (1) fine cut bodies (1) fodor attila kevin (1) folyóirat (2) francia (1) free ingyenes hozzáférés sikeres üzleti modell (1) gedeon valéria (1) gelegonya edina (1) gender (1) geoff stahl (1) gerényi gábor (1) gijón (1) gitár (1) google (1) goth (1) grunge (1) gyulai attila (1) hanghálózatok metakommunikációja (1) hangminták (1) hardcore (1) hatalom (1) heavy metal (1) hír (1) hubai gergely (1) ignácz ádám (4) ilg barbara (1) indie (1) ingyen cucc (1) inspiráció (1) interjú (1) internet (1) iPod (1) jazz (1) jog (1) jogkezelők (1) jogok (1) kalózok (1) kidobott fimzenék (1) kitzinger dávid (3) klasszikus zene (1) Klausz Melinda (1) kodaj dániel (4) komolyzene (2) könczöl orsi (2) konferencia (10) konferencia-felhívás (1) konferenciabeszámoló (1) konferenciafelhívás (8) könnyűzene (1) kontroll modell (1) könyv (2) könyvbemutató (2) kossuth (1) köszönet (1) kötet (2) kovács balázs (1) közép-európai (1) közösségek (1) közösségi (1) krémer tamás (1) kritika (1) kutatás (2) lapszám (1) lemeztúrás (1) lemeztúrás az internet után (1) lengyel dóra (1) letöltés (1) london (4) l varga péter (1) mainstream (1) mancs (1) márkázás (1) marketing (1) média (2) médiareprezentáció (1) médiavisszhang (1) memphis (1) menedzsment (1) metal (1) mezei péter (4) michael azerrad (1) mito (1) mix (1) MNS (1) mobile (1) morcz fruzsina (1) mp3 (1) mr2 petőfi (2) mta (2) műfajok (1) mulatás (1) munkaetika (1) music (2) music networks seminar (1) myspace (1) németh gergely (1) nemzeti és transzlokális (1) newcastle (1) new orleans (1) nirvana (1) nyeremény (1) okosba (1) okostelefonok (1) online (1) online közösségi média (1) online zenei színterek esettanulmány liverpoolból (1) önreprezentáció és önreklám a zenei hálózatokban (1) óriás kislemez (1) összes előadás (1) our band could be your life (1) paizs miklós (1) Pannon egyetem (1) partykultúra (1) patakfalvi czirják ágnes (1) pécs (2) pénz (1) pernecker dávid (2) pléh dániel (1) politika (1) popular (1) populáris zene (4) popular music studies (1) pr (1) prieger zsolt (1) program (4) pte btk (1) pulay gergő (1) punk (4) rádió (1) rákóczi balázs (2) ramones (1) reader (1) recorder (3) replika (2) riszpekt (1) robert hollands (1) rock (1) rögzített zene (1) roma hip-hop (1) sajtó (1) sampling (2) sony (1) sorsolás (1) sounds of cluj (1) sound design (1) spanyolország (1) study (1) such györgy (4) sütő márton (1) szabad zenei közösségek és hálózatok (1) székely levente (1) szervác attila (1) szervezők (1) szerzői (1) szerzői jog (2) szerzői jogi kalózok és a magyar piac (1) színtér (4) színterek (2) szocializmus (1) szubkultúra (3) tánczenei (1) tanulmány (1) társadalmi változás (1) tavaszi szezon (1) theodor w adorno (1) tófalvy tamás (10) tóth anett (1) trend (2) trever hagen (1) uh (1) uh fest (1) új zéland (1) ultrahang (1) ultrahang fest (1) underground (2) urban ppopcultures (1) útinapló (1) üzleti modellek (1) vályi gábor (3) vásárhelyi ágnes (1) vass norbert (1) videók (2) világzene (2) világzene vagy balkáni populáris kultúra az elismerés és kirekesztés szimbolikus formái (1) vitos botond (3) vol 1 (1) wellington (1) west balkán (1) weyer balázs (4) zene (3) zenehallgatás (1) zeneipar (8) zenei hálózatok estek (20) zenei hálózatok folyóirat (2) zenei hálózatok szeminárium (1) zenelejátszók (1) zenepiac (2) zeneszociológia (1) zhf (1) zhf 001 12 (1) ZHF 002 EP (1) zipkomm (1) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

A zeneipar turistái: kitalált hagyományok, helymárkázás és keveredés a világzenében

2012.04.24. 10:00 Zenei hálózatok

Mi köze a janicsároknak a rock'n'roll-hoz? Mit tettek a nemzeti zenékkel a latin diktátorok? Hogyan lehet a világzenét országmárkázási célokra használni? Weyer Balázs többek között ezekre a kérdésekre is válaszolva mutatta be a világzene befogadásához kapcsolódó ellentmondásokat a Zenei hálózatok estek harmadik előadásán.

weyer.jpgSzoros kötődés van a világzenei produkciók és származási helyük között: a világzenei előadókat leginkább annak alapján azonosítjuk, hogy a nevük mögötti zárójelben melyik ország rövidítése szerepel. A világzene a zeneipar turistája, amit a közönség érdekes ellentmondások keretében fogyaszt.  Sokan egy modernitás előtti tiszta, romlatlan hagyományként képzelik el a világzenét, amit ágyékkötős emberek a tábortűz körül adnak elő, és ami visszatérés mindannak a bölcsőjéhez, amit zenének gondolunk. Egyúttal valami egzotikusat is keresnek, valamit, amit az utazási irodák különböző trópusi növényekkel, végtelen horizonttal és homokos tengerparttal ábrázolnak. A zeneiparban azonban sokan visszaélnek ezekkel az attribútumokkal, próbálnak hasonló ikonokat a saját nevükhöz ragasztani, hogy különlegesnek tűnjenek. Ellentmondás van tehát az autentikus és az egzotikus között: amit mi világzeneként ismerünk és fogyasztunk annak jelentős része hibrid műfaj. Ritkán válik egy etnomuzikológus által a huszadik század elején tölcséres gramofonnal rögzített törzsi bölcsődal népszerűvé.

A következő Zenei hálózatok est: április 26. csütörtök 18.00 - Such György az MR2-Petőfi átpozicionálásáról

Meghatározó ellentmondás még a világzenében a helyi és a globális ellentéte. Egyrészt szeretnénk azt gondolni, hogy a Zöld-foki szigeteken mindenki hagyományos zöld-foki zenét hallgat, és meg lennénk sértődve, ha elmennénk a szigetállamban egy helyi bárba és ott a Billie Jean szólna. Másrészt, a világzenei produkciók is a világpiacra készülnek, ezért rengeteg tér el a hagyományos hangszereléstől és vesz fel nyugati melódikus vagy ritmikus sémákat. Nem feltétlenül azért teszik ezt, hogy Amerikában minél több lemezt adjanak el, egyszerűen csak rájuk is hatnak azok a nyugati zenék amit a helyi rádióban hallanak: ez a zene teljesen természetes fejlődési folyamata.

Janicsárok és hibridek

A zene, amit mi autentikusnak gondolunk alapvetően a hagyomány egy adott pillanatban rögzített állapota. Márpedig a zenei hagyomány folyékony: folyamatos változásban van (bizonyos időszakokban és helyeken lassabban), ezért az autentikus zenék valójában ugyancsak hibrid, kevert műfajok. A hibridizálódásra jó példák azok a zenei formák, melyeket az Afrikából Amerikába irányuló rabszolgakereskedelem hozott létre, és amelyekről ma azt gondoljuk, hogy autentikusak, tiszták, de valójában nagyon sok, távolba vesző hagyomány keveredéseképp jöttek létre.

Weyer Balázs előadása – az eddigi összes előadás mellett – meghallgatható az Első Pesti Egyetemi Rádió online archívumában.

Ahogy például a sokszor tisztán amerikainak gondolt rock'n'roll gyökerei is egyszerre keresendők Törökországban, Afrikában és Európában, hiszen a műfaj az afrikai ritmika, az európai dallamvilág és a török janicsár katonai zenekarok hangszerelésének egy sajátos keveréke.

Feltalált hagyományok, világzene és zenei márkázás

A világzene helyhez kötődése jól kihasználható: sok kultúrának a hagyományából kinövő világzene az első számú kommunikációs és identitásteremtő eszköze. Ennek vannak külső és belső céljai is: egyrészt alkalmas arra, hogy különböző közösségek (nemzetek, városok, régiók stb.) a saját identitásukat erősítsék vele, másrészt arra is, hogy ezen a zenén keresztül azonosítsák magukat a külvilág szemében.

Mindenkinek van saját Oasise

Bizonyos helyeknek organikusan alakul ki egyfajta zenei márkája, vagy mert erős, népszerű és könnyen befogadható produkciókkal rendelkeznek, vagy azért, mert a huszadik századbeli márkaépítések hatása még mindig érződik. Máshol a zenei iparág vagy az állam próbál zenei márkát építeni: sok országban működnek zenei brandelő szervezetek, zenei exportirodák (Magyarországon is egy darabig létezett ilyen). Ezek stratégiája a politikai és néprajzi hagyományteremtésétől teljesen eltérő: folyékony hagyományban gondolkodnak, nem tesznek esztétikai különbséget a műfajok között. Egy adott ország külföldön eladható zenéjét dokumentálják, forma és műfajsemleges hozzáállással: tulajdonképpen egy „étlapot” kínálnak a saját zenei kultúrájukból fesztiválszervezőknek, zenekereskedőknek és médiacégeknek. Hiszen minden országban van egy Oasis, ám ezeket sokkal nehezebb külföldön eladni, mint a helyi zenét.  Best practice-nek tekintett példa Katalónia, ahol a zenei márkázás is része egy 30 éve működő katalán identitásépítő stratégiának.

Minél messzebbről nézünk egy kultúrát annál  leegyszerűsítőbbek azok a klisék, melyek a huszadik században rögzültek. Ez két okra vezethető vissza: először is sok helyen politikai célokkal, elsősorban diktatúrák próbálták a saját zenei kultúrájukkal pozícionálni magukat, másodszor pedig a korai etnomuzikológiában jelen volt egy mesterséges tradícióteremtő hozzáállás. Portugáliában például a Salazar-féle diktatúra országmárkázási stratégiája épült nagyban a fadóra, de hasonló módon lett a zeneileg egyébként rendkívül sokszínű Spanyolország védjegye a flamenco a Franco korszakban, vagy a szamba Brazíliában Getulio Vargas uralma alatt. A néprajzi hagyományteremtés esetében sokszor az történt, hogy kikiálltottak egy-egy régióra, városra jellemző zenei formát autentikusnak és azt azonosították a nemzeti hagyománnyal. Megkülönböztettek helyes és helytelen zenei formákat, ami azzal járt hogy az autentikustól eltérőek háttérbe szorultak, a támogatott formák pedig korrumpálódtak vagy felhígultak. (Például a bluegrass is egy feltalált hagyomány, ami köré egy ősi forma mítosza épült annak ellenére hogy csak a '40-es években jelent meg).

Ma is rengeteg másodlagos felhasználása van a zenének kereskedelmi-, ország-, város- és régiómárkázásban. Ez egyrészt exportbevételt jelent, másrészt fontos közvetítő, amely elsősorban a turizmusban hasznosul: sokszínű, izgalmas képet varázsolhat egy országról vagy városról, aminek kimutathatóan beruházás-ösztönző szerepe is van.

A Zenei Hálózatok estek tavaszi sorozatán neves szakemberek és kutatók tartanak előadásokat a zenéhez kapcsolódó társadalmi és kulturális témákról, az ELTE médiatanszékén. Ha érdekelnek ezek a kérdések, látogass el az előadássorozat következő estjeire – az alábbi linkeken egy kattintással regisztrálhatsz is a facebook-eseményekre:

Április 26. csütörtök 18.00 - Such György az MR2-Petőfi átpozicionálásáról

Május 3. csütörtök 18.00 - Kodaj Dániel a zene eltűnéséről a komolyzenéből

Május 10. csütörtök 18.00 - Ignácz Ádám a zenei inspiráció ábrázolhatóságáról

                                                                                                                 Buzás Andrea


Szólj hozzá!

Címkék: előadás weyer balázs beszámoló világzene márkázás zenei hálózatok estek buzás andrea

A bejegyzés trackback címe:

https://zeneihalozatok.blog.hu/api/trackback/id/tr74469118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása