Zenei hálózatok

Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában – Blog, könyv, közösség. Bővebben >>>

A Zenei hálózatok kötet megvásárolható a jobb könyvesboltokban, vagy ingyen letölthető a lenti képre kattintva! Az eBook-formátumért katt ide >>>!

Zenék, műfajok az ezredforduló után. Ha érdekel, mi a helyzet a zenével az online hálózatok korában, töltsd le a Zenei Hálózatok kötetet!

Levlista

Google Csoportok
Feliratkozás a(z) Zenei hálózatok csoportra
E-mail:
Csoport meglátogatása

Címkék

.epub (1) absztraktok (1) adatbázis (1) adorno (1) ajánló (1) állambiztonság (1) amerika (1) anarcho-punk (1) apple (1) artisjus (1) aspecto (1) a klasszikusnak számító zenei szubkultúrák és életstílus továbbélése (1) a kultuszképzés alakzatai a populáris zene kritikájában (1) a médiafogyasztás átalakulása az ezredfordulótól napjainkig (1) a politika határai a black metalban (1) barna emília (4) batta barnabás (3) beszámoló (7) bizalom (1) blues (1) bodó balázs (1) bodrogi andrás (1) brand&music (2) business (1) buzás andrea (5) call for papers (5) cd (1) cfp (12) cider (1) crass (1) crowdfunding (1) csapatás (1) cybercultures (1) dalszerző kurzus (1) deathcore (1) demenczia rituális bolondokháza a csehországi psytrance partikon (1) digitális (1) digitális zenepiac (1) digi pop és új regiszterek (1) díjak (1) disztribúció (1) dobó mátyás (1) dubrovszki dániel (4) eastbound (2) ebook (1) elektronikus (2) előadás (28) előadások (2) előadók (1) elte (1) esszé (4) etika (1) extrém színterek (1) extrém zenei műfajok és online közösségek (1) facebook (1) fandom (1) felhívás (2) felhő (1) fesztivál (1) fesztiválok (1) fiatalság (1) fine cut bodies (1) fodor attila kevin (1) folyóirat (2) francia (1) free ingyenes hozzáférés sikeres üzleti modell (1) gedeon valéria (1) gelegonya edina (1) gender (1) geoff stahl (1) gerényi gábor (1) gijón (1) gitár (1) google (1) goth (1) grunge (1) gyulai attila (1) hanghálózatok metakommunikációja (1) hangminták (1) hardcore (1) hatalom (1) heavy metal (1) hír (1) hubai gergely (1) ignácz ádám (4) ilg barbara (1) indie (1) ingyen cucc (1) inspiráció (1) interjú (1) internet (1) iPod (1) jazz (1) jog (1) jogkezelők (1) jogok (1) kalózok (1) kidobott fimzenék (1) kitzinger dávid (3) klasszikus zene (1) Klausz Melinda (1) kodaj dániel (4) komolyzene (2) könczöl orsi (2) konferencia (10) konferencia-felhívás (1) konferenciabeszámoló (1) konferenciafelhívás (8) könnyűzene (1) kontroll modell (1) könyv (2) könyvbemutató (2) kossuth (1) köszönet (1) kötet (2) kovács balázs (1) közép-európai (1) közösségek (1) közösségi (1) krémer tamás (1) kritika (1) kutatás (2) lapszám (1) lemeztúrás (1) lemeztúrás az internet után (1) lengyel dóra (1) letöltés (1) london (4) l varga péter (1) mainstream (1) mancs (1) márkázás (1) marketing (1) média (2) médiareprezentáció (1) médiavisszhang (1) memphis (1) menedzsment (1) metal (1) mezei péter (4) michael azerrad (1) mito (1) mix (1) MNS (1) mobile (1) morcz fruzsina (1) mp3 (1) mr2 petőfi (2) mta (2) műfajok (1) mulatás (1) munkaetika (1) music (2) music networks seminar (1) myspace (1) németh gergely (1) nemzeti és transzlokális (1) newcastle (1) new orleans (1) nirvana (1) nyeremény (1) okosba (1) okostelefonok (1) online (1) online közösségi média (1) online zenei színterek esettanulmány liverpoolból (1) önreprezentáció és önreklám a zenei hálózatokban (1) óriás kislemez (1) összes előadás (1) our band could be your life (1) paizs miklós (1) Pannon egyetem (1) partykultúra (1) patakfalvi czirják ágnes (1) pécs (2) pénz (1) pernecker dávid (2) pléh dániel (1) politika (1) popular (1) populáris zene (4) popular music studies (1) pr (1) prieger zsolt (1) program (4) pte btk (1) pulay gergő (1) punk (4) rádió (1) rákóczi balázs (2) ramones (1) reader (1) recorder (3) replika (2) riszpekt (1) robert hollands (1) rock (1) rögzített zene (1) roma hip-hop (1) sajtó (1) sampling (2) sony (1) sorsolás (1) sounds of cluj (1) sound design (1) spanyolország (1) study (1) such györgy (4) sütő márton (1) szabad zenei közösségek és hálózatok (1) székely levente (1) szervác attila (1) szervezők (1) szerzői (1) szerzői jog (2) szerzői jogi kalózok és a magyar piac (1) színtér (4) színterek (2) szocializmus (1) szubkultúra (3) tánczenei (1) tanulmány (1) társadalmi változás (1) tavaszi szezon (1) theodor w adorno (1) tófalvy tamás (10) tóth anett (1) trend (2) trever hagen (1) uh (1) uh fest (1) új zéland (1) ultrahang (1) ultrahang fest (1) underground (2) urban ppopcultures (1) útinapló (1) üzleti modellek (1) vályi gábor (3) vásárhelyi ágnes (1) vass norbert (1) videók (2) világzene (2) világzene vagy balkáni populáris kultúra az elismerés és kirekesztés szimbolikus formái (1) vitos botond (3) vol 1 (1) wellington (1) west balkán (1) weyer balázs (4) zene (3) zenehallgatás (1) zeneipar (8) zenei hálózatok estek (20) zenei hálózatok folyóirat (2) zenei hálózatok szeminárium (1) zenelejátszók (1) zenepiac (2) zeneszociológia (1) zhf (1) zhf 001 12 (1) ZHF 002 EP (1) zipkomm (1) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

Miért nem játszik Bunyós Pityut és Britney Spearst az MR2-Petőfi?

2012.05.08. 11:05 Zenei hálózatok

És miért nem játszik az MR2-Petőfi régi LGT számokat sem? Miért bírálták a pesti alterek a rádió új zenei kínálatát? Létezik kompromisszum az underground és a hallgatottság megőrzése között? És vajon a lány vagy a fiú választ zenét a kocsiban? Such György, a Magyar Rádió volt elnöke az MR2 újramárkázásának szakmai hátteréről és nehézségeiről beszélt a Zenei hálózatok estek negyedik előadásán.

suchgyorgymr.jpgA volt rádióelnök szavaiból hamar kiderült, hogy az MR2 megújulásának esetében átpozícionálásról csak képletesen beszélhetünk, hiszen a Magyar Rádió adói korábban egyáltalán nem voltak pozícionálva. Sőt, már maga a kezdeményezés is – hogy az adók tudatos márkaépítésre szorulnak –, irritálta a dolgozók nagy részét, annak ellenére, hogy tisztán látszott: ha nem változtatnak, a csatornákra a teljes marginalizálódás vár. A hallgatóság folyamatosan csökkent és teljesen elöregedett (a három adó hallgatói többségükben hatvan éven felüliek voltak), a következetlen és értelmezhetetlen műsorstruktúra a szakmai alapszabályoknak sem felelt meg, nem számoltak sem a közönség igényeivel, attitűdjével és szokásaival, sem az előző 15 évben gyökeresen megváltozott mediális környezettel. Az MR közszolgálati rádióként nem látta el azt a feladatát, hogy közszolgálati tartalmakat juttasson el a társadalom egy jelentős részéhez: „tulajdonképpen három adó működött közpénzen a nyugdíjas korosztálynak.”

Csak zenével lehet megszólítani a fiatalokat

Ezt a helyzetet örökölte visszaemlékezése szerint Such György, amikor 2006-ban a rádió élére került. A kezdődő (át)pozicionálás célja az volt, hogy megtartsák a meglévő hallgatókat, de ne ugyanaz a korosztály kapja meg az egyik adón a szöveges tartalmat, a másikon pedig a sportot és a szórakoztatást. Egyértelműek voltak a külföldi tapasztalatok: csak akkor lehet sikeres egy közszolgálati rádió, ha képes megszólítani a fiatalokat is, ezt pedig csak nekik szóló zenével és nem szöveggel lehet elérni. Az MR2 célcsoportjának a 18-39 éves, független, még nem elkötelezett, az újdonságokra nyitott korosztályt tűzték ki, őket igényes könnyűzenével, kevés és visszafogott szöveggel igyekeztek megszólítani. Az átalakítás jelentős újraszervezést igényelt a rádió stábjában, és szinte mindenre kiterjedt a programingtól kezdve a zeneszerkesztésen és kínálaton át az arculatig.

A következő Zenei hálózatok est: május 10. csütörtök 18.00 - Ignácz Ádám a zenei inspiráció ábrázolhatóságáról

Az adó régi, rendszertelen műsorstruktúrája (több mint 90 műsor, ezek között heti, kétheti és havi adások is) utoljára talán 1970-ben volt értelmezhető, amikor egyetlen rádió működött Magyarországon és a tévében sem volt hétfőn adás. Rádiót életmódszerűen hallgatnak az emberek, vagyis hétköznap mindig nagyjából ugyanakkor, ezért egy jól működő adónak kiszámítható, sávos műsorszerkezete van.

Vízállásjelentés és szuicid számok kitiltva

Such elmondta, hogy a régi rendszerben a programok legitimációjának alapja főleg a hagyomány és a házon belüli személyes kapcsolatok voltak. Sok műsor csak azért maradt meg, mert már 20 éve ment, és senkinek nem jutott eszébe feltenni azokat az egyszerű kérdéseket, hogy miért ott, és miért azt és miért úgy. A változtatáskor olyan ikonikus programokat is megszüntettek például, mint a vízállásjelentés. Emellett, míg a kereskedelmi rádiók 1-2 év alatt a nulláról építettek fel – Such szerint sokszor teljesen alkalmatlan emberekből rádiós – személyiségeket, addig a Magyar Rádiónál nem bántak jól a tehetségeikkel. Az új adón műsorfolyamszerű programstruktúrát alakítottak ki, és sok esetben csak az akkor hatályos médiatörvénynek való formai megfelelés miatt neveztek el programsávokat műsoroknak (pl.: „zene tanuláshoz”, „zene pihenéshez”). A zenei kínálatot más adók által nem játszott, vidám zenékből állították össze (főleg a reggeli sávból lettek kitiltva a szuicid számok) öt fő stílusból: pop, rock, world, urban és lounge.

MR2-Kid Rock

Az MR2 az országban 17 különböző frekvencián szól, a csatornaazonosítókat 2006 előtt pedig nem hogy nem sugározták rendszeresen, brand szlogen sem volt. Az újramárkázáskor bevezették az úgynevezett celeb ID-ket is, és ha egy külföldi híresség látogatott az országba ezeket felmondatták vele. (Kid Rock celeb ID-jának végéről például ki is kellett vágni egy nem túl közszolgálati részt, mert annyira belelendült). Mivel mindkét nemet egyformán szerették volna megszólítani, station voice-nak egy fiút és egy lányt választottak. Such szerint egyébként ha egy adót úgy szeretnénk pozícionálni, hogy a fiúk és a lányok egyenlő arányban hallgassák akkor kissé „csajosabb” zenéket kell adni: a felmérések szerint ugyanis a közös zenehallgatáskor inkább a lányok döntenek arról milyen zene menjen, nem a fiúk.

Nagy ellenállásba ütközött a mr2.jpgrégi munkatársak körében az egész napos számítógépes zeneszerkesztés bevezetése, sokan felvetették, hogy ez nélkülözi a szakértelmet. Pedig a számítógép csak abban segít, hogy a zenei szerkesztők által kiválasztott számokat egy bizonyos algoritmus alapján sorrendbe tegye. Such szerint kiemelkedő a csatornánál az a nagyjából 1500 számból álló repertoár, amit az átpozícionáláskor kialakítottak (ez magas szám, vannak adók ahol összesen kb. 300 számot játszanak). A playlisten lévő zenék csak 2000 utániak voltak és 30 %-uk magyar. A zeneszerkesztés változatos, a dinamikus adatbázisban a gyakran játszott zenék listáját 2-3 hetente frissítették: ezek közül nagyjából 15 ment a legnagyobb rotációban, azaz 7 óránként (ennél gyakrabban nem játszottak semmit), 26 fél naponta, 40 pedig két és fél naponta, az összes többi szám kb. egy héten egyszer fordult elő. A szelekciónál a zenei szerkesztők az új megjelenéseket, a nemzetközi listákat és az internetes látogatottságot is figyelték.

Az MR2 mint a partiszcéna újjáélesztője

A rádió missziójának tekintette a magyar zene pozíciójának erősítését: korábban úgy jöttek létre és szűntek meg igényes magyar zenekarok, hogy soha egyetlen adó sem játszotta őket. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a magyar könnyűzenei parti- és koncert-szcéna az MR2 átalakulásának köszönhetően érte el mai szintjét – fogalmazott Such. Az MR2 a frekvencián kívül is aktívvá vált: koncerteket szerveztek, fesztiválokon jelentek meg saját színpaddal, CD válogatásokat adtak ki.

Such György előadása – az eddigi összes előadás mellett – hamarosan meghallgatható az Első Pesti Egyetemi Rádió online archívumában.

A változtatások után a kitűzött célcsoportban jelentős javulást értek el és az MR adóinak hallgatottsága összességében is nőtt. Such elmondta, hogy kezdetben sok bírálatot kaptak a „kifinomult ízlésű pesti alter” közönségtől is a kínálat miatt (nem elég alter, nem elég réteg, nem elég progresszív és így tovább). Budapesten, ahol több csatorna működik ugyanis nem volt akkora reveláció az MR2-nek átpozicionálás utáni zenei világa, mint például Tunyogmatolcson, ahol mindaddig csak a(z akkori) Danubius és a Sláger szólt. Ilyen helyeken például Amorf Ördögöket vagy Gossipot játszani igazi zenei Holdra szállásnak számított Such hasonlatában.

A közrádió tömegmédium

Fontos azonban felismerni, hogy a közszolgálati rádió is tömegmédium: nem szólhat ezért kizárólag a nagyon művelt, a zene világában tájékozott, szofisztikált ízlésű hallgatóknak . Ahhoz, hogy minél szélesebb réteget tudjanak megszólítani kompromisszumot kellett találni a tájékozottság, a „jófejség”, az „undergroundság” és a népszerűség és hallgatottság között.

„Hozzászoktak, hogy egész nap megy a rádió”
A magyar rádiós piac 2009-ben 8.5 millió 15 éven felüli hallgatóval rendelkezett, ebből 3 millió hallgatott naponta többször rádiót (frequent radio listener). Az átlagos napi elérés a teljes rádiópiacon 81.5% volt: a lakosság túlnyomó többsége tehát valamilyen napszakban biztosan bekapcsolta a rádiót. 2006 körül az MR adóinak kb. 27% volt az átlagos napi elérése, az átlagos hallgatott idő pedig több mint 3 óra, leginkább azért, mert a hallgatóság nagy része a hatvanon felüli korosztályból származott, akiknek a fiatalabbaktól eltérő médiafogyasztási szokásaik voltak - „hozzászoktak, hogy egész nap megy a rádió”.

A közönség soraiban helyet foglaló volt petőfis kolléga kérdésére, miszerint miért rekesztett ki a közszolgálati rádió 2000 előtti magyar zenéket Such elmondta, hogy a rádiós programming alfája és omegája minél több P1-es hallgató megszerzése: P1-es hallgató az, aki rögtön az adott csatornára kapcsol rádióhallgatáskor és még ha épp akkor egy általa nem kedvelt szám is megy, akkor sem kapcsol el, mert tudja hogy a következő szám tetszeni fog neki.

A programcentrikus broadcast médiafogyasztás ideje a volt rádióelnök szerint már régen lejárt: az olyan hallgatók száma akik megveszik a kétheti rádióújságot és bekarikázzák hogy mikor mit szeretnének meghallgatni folyamatosan monoton csökken, ez egy faktum, akár szeretjük, akár nem. Az életmódszerű rádiófogyasztás egyik alapja, hogy tudjuk hogy melyik csatornán milyen fajta zenék, programok mennek és eszerint választunk magunknak kedvencet az adók között. Egy olyan piacon, ahol lassan már a curling-nek is saját rádióadója van nagyon fontos a profilhoz való ragaszkodás: a közszolgálati rádió funkciója nem az, hogy bármit lejátsszon ami magyar. Ezért ha az MR2 a 18-39 éves korosztályt tűzte ki célcsoportul, ebbe egyszerűen nem fér bele például egy régi LGT szám. A rádiózás, mint bármilyen más médiatevékenység is szerkesztésen alapszik: az MR2 angol megfelelője, a Radio1 sem játszik például Paul McCartney-t. Az MR2 még így is távol maradt attól a BBC elvtől, miszerint „minek közszolgálati rádió, ha nem az a piacvezető”, mert ha ezt követték volna, akkor „a Slágerrel és a Danubiussal fej-fej mellett kellett volna tolniuk a Bunyós Pityut, de legalább Britney Spears-t” – érvelt Such.

A Zenei Hálózatok estek tavaszi sorozatán neves szakemberek és kutatók tartanak előadásokat a zenéhez kapcsolódó társadalmi és kulturális témákról, az ELTE médiatanszékén. Ha érdekelnek ezek a kérdések, látogass el az előadás-sorozat következő, utolsó estjére – az alábbi linken egy kattintással regisztrálhatsz is a facebook-eseményre:

Május 10. csütörtök 18.00 - Ignácz Ádám a zenei inspiráció ábrázolhatóságáról

                                                                                                              Buzás Andrea


1 komment

Címkék: előadás such györgy mr2 petőfi zenei hálózatok estek buzás andrea

A bejegyzés trackback címe:

http://zeneihalozatok.blog.hu/api/trackback/id/tr784495244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

chordpower · http://facebook.com/grabanc 2012.05.09. 15:19:19

Idéznék egy zeneszám beharangozásából az mr2-ről: "...producer ... nem kockáztatott ... trendi ... biztosra ment"
Igényes zene, persze. Herélt, nyálas, generikus lötyögős termékek, amik szólnak itt, nem zenék. Néha, néha valami figyelemreméltó.
Ami egy fokkal jobb, mint a Danubius, az még mindig fosch.