Zenei hálózatok

Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában – Blog, könyv, közösség. Bővebben >>>

A Zenei hálózatok kötet megvásárolható a jobb könyvesboltokban, vagy ingyen letölthető a lenti képre kattintva! Az eBook-formátumért katt ide >>>!

Zenék, műfajok az ezredforduló után. Ha érdekel, mi a helyzet a zenével az online hálózatok korában, töltsd le a Zenei Hálózatok kötetet!

Levlista

Google Csoportok
Feliratkozás a(z) Zenei hálózatok csoportra
E-mail:
Csoport meglátogatása

Címkék

.epub (1) absztraktok (1) adatbázis (1) adorno (1) ajánló (1) állambiztonság (1) amerika (1) anarcho-punk (1) apple (1) artisjus (1) aspecto (1) a klasszikusnak számító zenei szubkultúrák és életstílus továbbélése (1) a kultuszképzés alakzatai a populáris zene kritikájában (1) a médiafogyasztás átalakulása az ezredfordulótól napjainkig (1) a politika határai a black metalban (1) barna emília (4) batta barnabás (3) beszámoló (7) bizalom (1) blues (1) bodó balázs (1) bodrogi andrás (1) brand&music (2) business (1) buzás andrea (5) call for papers (5) cd (1) cfp (12) cider (1) crass (1) crowdfunding (1) csapatás (1) cybercultures (1) dalszerző kurzus (1) deathcore (1) demenczia rituális bolondokháza a csehországi psytrance partikon (1) digitális (1) digitális zenepiac (1) digi pop és új regiszterek (1) díjak (1) disztribúció (1) dobó mátyás (1) dubrovszki dániel (4) eastbound (2) ebook (1) elektronikus (2) előadás (28) előadások (2) előadók (1) elte (1) esszé (4) etika (1) extrém színterek (1) extrém zenei műfajok és online közösségek (1) facebook (1) fandom (1) felhívás (2) felhő (1) fesztivál (1) fesztiválok (1) fiatalság (1) fine cut bodies (1) fodor attila kevin (1) folyóirat (2) francia (1) free ingyenes hozzáférés sikeres üzleti modell (1) gedeon valéria (1) gelegonya edina (1) gender (1) geoff stahl (1) gerényi gábor (1) gijón (1) gitár (1) google (1) goth (1) grunge (1) gyulai attila (1) hanghálózatok metakommunikációja (1) hangminták (1) hardcore (1) hatalom (1) heavy metal (1) hír (1) hubai gergely (1) ignácz ádám (4) ilg barbara (1) indie (1) ingyen cucc (1) inspiráció (1) interjú (1) internet (1) iPod (1) jazz (1) jog (1) jogkezelők (1) jogok (1) kalózok (1) kidobott fimzenék (1) kitzinger dávid (3) klasszikus zene (1) Klausz Melinda (1) kodaj dániel (4) komolyzene (2) könczöl orsi (2) konferencia (10) konferencia-felhívás (1) konferenciabeszámoló (1) konferenciafelhívás (8) könnyűzene (1) kontroll modell (1) könyv (2) könyvbemutató (2) kossuth (1) köszönet (1) kötet (2) kovács balázs (1) közép-európai (1) közösségek (1) közösségi (1) krémer tamás (1) kritika (1) kutatás (2) lapszám (1) lemeztúrás (1) lemeztúrás az internet után (1) lengyel dóra (1) letöltés (1) london (4) l varga péter (1) mainstream (1) mancs (1) márkázás (1) marketing (1) média (2) médiareprezentáció (1) médiavisszhang (1) memphis (1) menedzsment (1) metal (1) mezei péter (4) michael azerrad (1) mito (1) mix (1) MNS (1) mobile (1) morcz fruzsina (1) mp3 (1) mr2 petőfi (2) mta (2) műfajok (1) mulatás (1) munkaetika (1) music (2) music networks seminar (1) myspace (1) németh gergely (1) nemzeti és transzlokális (1) newcastle (1) new orleans (1) nirvana (1) nyeremény (1) okosba (1) okostelefonok (1) online (1) online közösségi média (1) online zenei színterek esettanulmány liverpoolból (1) önreprezentáció és önreklám a zenei hálózatokban (1) óriás kislemez (1) összes előadás (1) our band could be your life (1) paizs miklós (1) Pannon egyetem (1) partykultúra (1) patakfalvi czirják ágnes (1) pécs (2) pénz (1) pernecker dávid (2) pléh dániel (1) politika (1) popular (1) populáris zene (4) popular music studies (1) pr (1) prieger zsolt (1) program (4) pte btk (1) pulay gergő (1) punk (4) rádió (1) rákóczi balázs (2) ramones (1) reader (1) recorder (3) replika (2) riszpekt (1) robert hollands (1) rock (1) rögzített zene (1) roma hip-hop (1) sajtó (1) sampling (2) sony (1) sorsolás (1) sounds of cluj (1) sound design (1) spanyolország (1) study (1) such györgy (4) sütő márton (1) szabad zenei közösségek és hálózatok (1) székely levente (1) szervác attila (1) szervezők (1) szerzői (1) szerzői jog (2) szerzői jogi kalózok és a magyar piac (1) színtér (4) színterek (2) szocializmus (1) szubkultúra (3) tánczenei (1) tanulmány (1) társadalmi változás (1) tavaszi szezon (1) theodor w adorno (1) tófalvy tamás (10) tóth anett (1) trend (2) trever hagen (1) uh (1) uh fest (1) új zéland (1) ultrahang (1) ultrahang fest (1) underground (2) urban ppopcultures (1) útinapló (1) üzleti modellek (1) vályi gábor (3) vásárhelyi ágnes (1) vass norbert (1) videók (2) világzene (2) világzene vagy balkáni populáris kultúra az elismerés és kirekesztés szimbolikus formái (1) vitos botond (3) vol 1 (1) wellington (1) west balkán (1) weyer balázs (4) zene (3) zenehallgatás (1) zeneipar (8) zenei hálózatok estek (20) zenei hálózatok folyóirat (2) zenei hálózatok szeminárium (1) zenelejátszók (1) zenepiac (2) zeneszociológia (1) zhf (1) zhf 001 12 (1) ZHF 002 EP (1) zipkomm (1) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

Hogyan ábrázolható a zenei inspiráció?

2012.05.07. 13:20 Zenei hálózatok

Ősi kérdés, hogy hogyan születik meg egy zenemű, az erre adott válaszok pedig folyamatosan változtak az idők során. A huszadik század zeneesztétikájában először a zenei ötlet, később pedig az inspiráció fogalma szorult háttérbe mint lehetséges magyarázó elv. De mi történik akkor, amikor egy zeneszerző a megmagyarázhatatlannak tűnő inspirációt kívánja ábrázolni egy művében? Ignácz Ádám ezt kísérli meg bemutatni a Zenei hálózatok estek utolsó alkalmán, május 10-én.

Időpont: 2012. május 10., csütörtök 18.00

Helyszín: ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Múzeum körút 6-8., földszint 34-es nagyelőadó

               Facebook-event: Ignácz Ádám a zenei inspiráció ábrázolhatóságáról

Ignácz_Ádám-e1316889118479.jpgLegkésőbb a múlt század húszas éveitől kezdődően a műelemzés egyik legrégebbi, a műalkotás eredetére, keletkezési körülményeire vonatkozó kérdésével kapcsolatosan a zeneművészetben szokványossá vált a mű megírását megelőzően meghozott racionális döntésekre hivatkozni. Ezzel beköszöntött – Ernst Krenek igen találó kifejezésével élve – az „ötlet alkonya”; a második világháborút követően pedig immár úgy látszott, a hagyományos inspiráció- és zseniesztétikák kora végleg leáldozott.

Nem is olyan sokkal korábban, a huszadik század második évtizedében volt azonban egy olyan átmeneti időszak, amikor ugyan már számos zeneszerző a hagyományos technikák kibővítésével, meghaladásával kísérletezett, de az inspiráció mint első számú hivatkozási pont szerző és elemző számára még egyaránt érvényben volt. Ennek az időszaknak a jellegzetes és nagy hatású figurája a zenei konzervativizmus talán legfontosabb képviselője, Hans Pfitzner is, aki barátja, Thomas Mann szerint a romantika „szándékoltan utolsó” képviselőjének tekintette magát, és mind elméleti, mind gyakorlati munkássága középpontjába a modernitás elutasítását, s ennek megfelelően az inspiráció esztétikájának kitartó védelmezését állította.

Az inspiráció Pfitzner szerint a zeneszerzés legkevésbé megragadható és ábrázolható, transzcendens mozzanata, egyszersmind védjegye annak, hogy a műalkotás csak korlátozottan lehet vizsgálat tárgya – hogy a zeneszerző „észjárását” kifürkészni kívánó tudomány nem gyakorolhat teljes kontrollt a művész felett. De mégis mi történik akkor, amikor – ellentmondván a kimondhatatlanságra vonatkozó kijelentéseinek – Pfitzner maga is ábrázolni kényszerül az inspirációt?

Ignácz Ádám előadásában erre a kérdésre keresi a választ a német zeneszerző 1917-ben befejezett főműve, a Palestrina című zenei legenda egyik – éppen az inspiráció pillanatát bemutató - jelenetének elemzésén keresztül, azt vizsgálván a továbbiakban, hogy az opera művészetről és művészről alkotott képe miképpen viszonyul Pfitzner első számú ellenségeinek (például Arnold Schönberg és Ferruccio Busoni) ars poeticáihoz, és hogy a jelenből visszatekintve, e kép árulkodó lehet-e egy egész korszak közgondolkodására nézve.

Ignácz Ádám zeneesztéta. Az ELTE BTK filozófia doktoriskolájának esztétika programján doktorjelölt, korábban ösztöndíjas hallgató. Disszertációját Alekszandr Szkrjabin, Arnold Schönberg és Hans Pfitzner "művészoperáiból" írja. 2006 óta ez Erasmus Kollégium tagja. 2010-ben és 2011-ben a berlini Humboldt Universität zenetudományi intézetének vendégkutatója, jelenleg a Universität Wien zenetudományi intézetében kutat. 2007 óta rendszeresen publikál külföldi és neves hazai szaklapokban, fordít, és konferencia-előadásokat tart itthon és külföldön egyaránt. Vendégoktatóként és megbízott előadóként tanított az ELTE BTK esztétika szakán, a Pannon Egyetemen és az ELTE Társadalomtudományi szakkollégiumában.


Szólj hozzá!

Címkék: inspiráció komolyzene zenei hálózatok estek ignácz ádám

A bejegyzés trackback címe:

https://zeneihalozatok.blog.hu/api/trackback/id/tr294466999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.