Zenei hálózatok

Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában – Blog, könyv, közösség. Bővebben >>>

A Zenei hálózatok kötet megvásárolható a jobb könyvesboltokban, vagy ingyen letölthető a lenti képre kattintva! Az eBook-formátumért katt ide >>>!

Zenék, műfajok az ezredforduló után. Ha érdekel, mi a helyzet a zenével az online hálózatok korában, töltsd le a Zenei Hálózatok kötetet!

Levlista

Google Csoportok
Feliratkozás a(z) Zenei hálózatok csoportra
E-mail:
Csoport meglátogatása

Címkék

.epub (1) absztraktok (1) adatbázis (1) adorno (1) ajánló (1) állambiztonság (1) amerika (1) anarcho-punk (1) apple (1) artisjus (1) aspecto (1) a klasszikusnak számító zenei szubkultúrák és életstílus továbbélése (1) a kultuszképzés alakzatai a populáris zene kritikájában (1) a médiafogyasztás átalakulása az ezredfordulótól napjainkig (1) a politika határai a black metalban (1) barna emília (4) batta barnabás (3) beszámoló (7) bizalom (1) blues (1) bodó balázs (1) bodrogi andrás (1) brand&music (2) business (1) buzás andrea (5) call for papers (5) cd (1) cfp (12) cider (1) crass (1) crowdfunding (1) csapatás (1) cybercultures (1) dalszerző kurzus (1) deathcore (1) demenczia rituális bolondokháza a csehországi psytrance partikon (1) digitális (1) digitális zenepiac (1) digi pop és új regiszterek (1) díjak (1) disztribúció (1) dobó mátyás (1) dubrovszki dániel (4) eastbound (2) ebook (1) elektronikus (2) előadás (28) előadások (2) előadók (1) elte (1) esszé (4) etika (1) extrém színterek (1) extrém zenei műfajok és online közösségek (1) facebook (1) fandom (1) felhívás (2) felhő (1) fesztivál (1) fesztiválok (1) fiatalság (1) fine cut bodies (1) fodor attila kevin (1) folyóirat (2) francia (1) free ingyenes hozzáférés sikeres üzleti modell (1) gedeon valéria (1) gelegonya edina (1) gender (1) geoff stahl (1) gerényi gábor (1) gijón (1) gitár (1) google (1) goth (1) grunge (1) gyulai attila (1) hanghálózatok metakommunikációja (1) hangminták (1) hardcore (1) hatalom (1) heavy metal (1) hír (1) hubai gergely (1) ignácz ádám (4) ilg barbara (1) indie (1) ingyen cucc (1) inspiráció (1) interjú (1) internet (1) iPod (1) jazz (1) jog (1) jogkezelők (1) jogok (1) kalózok (1) kidobott fimzenék (1) kitzinger dávid (3) klasszikus zene (1) Klausz Melinda (1) kodaj dániel (4) komolyzene (2) könczöl orsi (2) konferencia (10) konferencia-felhívás (1) konferenciabeszámoló (1) konferenciafelhívás (8) könnyűzene (1) kontroll modell (1) könyv (2) könyvbemutató (2) kossuth (1) köszönet (1) kötet (2) kovács balázs (1) közép-európai (1) közösségek (1) közösségi (1) krémer tamás (1) kritika (1) kutatás (2) lapszám (1) lemeztúrás (1) lemeztúrás az internet után (1) lengyel dóra (1) letöltés (1) london (4) l varga péter (1) mainstream (1) mancs (1) márkázás (1) marketing (1) média (2) médiareprezentáció (1) médiavisszhang (1) memphis (1) menedzsment (1) metal (1) mezei péter (4) michael azerrad (1) mito (1) mix (1) MNS (1) mobile (1) morcz fruzsina (1) mp3 (1) mr2 petőfi (2) mta (2) műfajok (1) mulatás (1) munkaetika (1) music (2) music networks seminar (1) myspace (1) németh gergely (1) nemzeti és transzlokális (1) newcastle (1) new orleans (1) nirvana (1) nyeremény (1) okosba (1) okostelefonok (1) online (1) online közösségi média (1) online zenei színterek esettanulmány liverpoolból (1) önreprezentáció és önreklám a zenei hálózatokban (1) óriás kislemez (1) összes előadás (1) our band could be your life (1) paizs miklós (1) Pannon egyetem (1) partykultúra (1) patakfalvi czirják ágnes (1) pécs (2) pénz (1) pernecker dávid (2) pléh dániel (1) politika (1) popular (1) populáris zene (4) popular music studies (1) pr (1) prieger zsolt (1) program (4) pte btk (1) pulay gergő (1) punk (4) rádió (1) rákóczi balázs (2) ramones (1) reader (1) recorder (3) replika (2) riszpekt (1) robert hollands (1) rock (1) rögzített zene (1) roma hip-hop (1) sajtó (1) sampling (2) sony (1) sorsolás (1) sounds of cluj (1) sound design (1) spanyolország (1) study (1) such györgy (4) sütő márton (1) szabad zenei közösségek és hálózatok (1) székely levente (1) szervác attila (1) szervezők (1) szerzői (1) szerzői jog (2) szerzői jogi kalózok és a magyar piac (1) színtér (4) színterek (2) szocializmus (1) szubkultúra (3) tánczenei (1) tanulmány (1) társadalmi változás (1) tavaszi szezon (1) theodor w adorno (1) tófalvy tamás (10) tóth anett (1) trend (2) trever hagen (1) uh (1) uh fest (1) új zéland (1) ultrahang (1) ultrahang fest (1) underground (2) urban ppopcultures (1) útinapló (1) üzleti modellek (1) vályi gábor (3) vásárhelyi ágnes (1) vass norbert (1) videók (2) világzene (2) világzene vagy balkáni populáris kultúra az elismerés és kirekesztés szimbolikus formái (1) vitos botond (3) vol 1 (1) wellington (1) west balkán (1) weyer balázs (4) zene (3) zenehallgatás (1) zeneipar (8) zenei hálózatok estek (20) zenei hálózatok folyóirat (2) zenei hálózatok szeminárium (1) zenelejátszók (1) zenepiac (2) zeneszociológia (1) zhf (1) zhf 001 12 (1) ZHF 002 EP (1) zipkomm (1) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

Gerényi Gábor: A zeneipar vége a zene kezdete

2012.11.28. 16:26 batorfya

Bár a zeneipar különböző szereplői az értékesítés és promóció különböző alternatív módjainak bevezetésével, illetve szorgalmasabb koncertezéssel még próbálnak tenni ellene, lassan mindenki tényként kezeli, hogy a legnagyobb brandeket leszámítva a zene a 21. század elején megszűnt a pénzkeresés eszközének lenni. A Zenei Hálózatok második szezonjának első előadásán Gerényi Gábor hangmérnök és internetes tartalomszolgáltatási szakember (az Index alapítója) történeti áttekintést adott, vagy ha úgy tetszik, nekrológot mondott a zeneipar elmúlt száz évéről.

ZHE 2 Gerenyi.jpg

Gerényi szerint a zene elüzletiesedése, amely egyben a zenélés társadalmi presztízsének növekedését is jelentette, a szerzői jogok bevezetésével és a lemezgyártás indulásával kezdődött, majd az olyan új, jogdíj-központú médiumok és eszközök, mint a rádió vagy a sampler, bár eleinte a szakma tiltakozása övezte őket, tovább fokozták azt. Azt, hogy az internet ilyen könnyedén rést ütött az évtizedek alatt felépült rendszeren, Gerényi egyfajta sorsszerűségként értékelte, lévén a zene „virtuális termék”, így előbb-utóbb szükségszerűen kicsúszik az egzakt anyagi keretek közül.

A zeneipar bukása egyben a zenélést, mint hivatást körülvevő presztízs, tekintély csökkenését is jelenti, amely sok tényezőt foglal magában. Egyrészt sokkal nehezebbé válik a megélhetés, másrészt viszont az erőforrások is egyre könnyebben elérhetőek, egyre többen fognak hangszert a kezükbe – a szakember szerint így érkezhetett el az interneten terjedő „hálószobaprojektek” aranykora. Az optimistábbak ez utóbbit látva a művészet felszabadulásáról, az önkifejezés új forradalmáról beszélnek - az előadás címe („Az ipar vége, a zene kezdete”) is ebbe az értelmezésbe illeszkedett.

Gerényi maga viszont nem ilyen derűlátó, a változások lényegét inkább abban látja, hogy a kulturális túltermelés és a kiválasztódást biztosító ipar gyengülése mellett a brandek és divathullámok egyre gyorsabban váltják egymást a reflektorfényben, tényleg csak a legjobb, legügyesebb kevesek képesek tényleg naggyá válni és hosszabb ideig fennmaradni. Mindezzel párhuzamosan pedig a terjesztő és ízlésformáló csatornák, kritikai kánonok is fragmentálódnak, relativizálódnak. Bár az előadásban nem hangzott el, ide kapcsolódik, hogy a popzenei hagyomány a legtöbb kritikus szerint az utóbbi években művészi szempontból, a keretektől részben függetlenül is fejlődési íve végére ért, kifulladva önmaga sokszoros reciklálásáig és értékei újra- és újragondolásáig jutott.

Úgy tűnik tehát, az internetes zenefogyasztásban művészet, kultúra és technika állapota tulajdonképpen ösztönös egységbe került egy sajátos posztmodern állapotban. A zenei műfajok, színterek és kritikai kánonok egyre több részre szakadása, amely a popzene kialakulása óta folyamatos, az internettel teljesedett ki, és úgy tűnik, nem csak a terjesztés és ízlés korábbi monopóliumai gyengültek le, hanem ezzel nagyjából egy időben az ilyen monopolhelyzetre alkalmas zenei alkotások, illetve talán az ezekre való igény is eltűnni látszanak.

Mindezt kiegészíti a világháló egy másik tendenciája, miszerint a befogadót hatalmas mennyiségű és kevéssé hierarchizált információval bombázza, ebben a környezetben pedig egy-egy alkotás/mém/adatcsomag befogadására egyre kevesebb idő jut, és a sikeres mémek is csupán rövid ideig maradhatnak azok. Ez utóbbiak közös jellemzője általában a szórakoztatóság, a könnyű és gyors befogadhatóság, a látványos ötletesség és esztétikai harsányság, valamint az intertextualitás, ahogy például ebben a tanulmányban „hivatalosan” is kimutatták. Jó példa minderre mondjuk az animgifek sikere, de logikusnak tűnik, hogy a hagyományosabb populáris művészeti ágak, így a popzene se vonhassák ki magukat a korszellem és az új médiumok hatása alól, és ugyanezen jellemzők felé kezdjenek el konvergálni. Egyes elemzők szerint a popzene új tendenciái a mém-jelleghez, az „áramban” való léthez igazodnak, néhol tudatosan, néhol tudattalanul, mindez pedig egyaránt megváltoztatja az alkotás és a befogadás módjait: éppúgy jelentheti például a régebbi és újabb alkotások szélesebb körű, ám felszínesebb és eredeti kontextusukból kiszakított megismerését befogadói oldalról, mint az új alkotások marketing-központúbb, harsányabb, feltűnőbben egyéni vagy extrém mivoltát alkotói oldalról.

Szerző: Dubrovszki Dániel


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zeneihalozatok.blog.hu/api/trackback/id/tr944931937

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.