Zenei hálózatok

Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában – Blog, könyv, közösség. Bővebben >>>

A Zenei hálózatok kötet megvásárolható a jobb könyvesboltokban, vagy ingyen letölthető a lenti képre kattintva! Az eBook-formátumért katt ide >>>!

Zenék, műfajok az ezredforduló után. Ha érdekel, mi a helyzet a zenével az online hálózatok korában, töltsd le a Zenei Hálózatok kötetet!

Levlista

Google Csoportok
Feliratkozás a(z) Zenei hálózatok csoportra
E-mail:
Csoport meglátogatása

Címkék

.epub (1) absztraktok (1) adatbázis (1) adorno (1) ajánló (1) állambiztonság (1) amerika (1) anarcho-punk (1) apple (1) artisjus (1) aspecto (1) a klasszikusnak számító zenei szubkultúrák és életstílus továbbélése (1) a kultuszképzés alakzatai a populáris zene kritikájában (1) a médiafogyasztás átalakulása az ezredfordulótól napjainkig (1) a politika határai a black metalban (1) barna emília (4) batta barnabás (3) beszámoló (7) bizalom (1) blues (1) bodó balázs (1) bodrogi andrás (1) brand&music (2) business (1) buzás andrea (5) call for papers (5) cd (1) cfp (12) cider (1) crass (1) crowdfunding (1) csapatás (1) cybercultures (1) dalszerző kurzus (1) deathcore (1) demenczia rituális bolondokháza a csehországi psytrance partikon (1) digitális (1) digitális zenepiac (1) digi pop és új regiszterek (1) díjak (1) disztribúció (1) dobó mátyás (1) dubrovszki dániel (4) eastbound (2) ebook (1) elektronikus (2) előadás (28) előadások (2) előadók (1) elte (1) esszé (4) etika (1) extrém színterek (1) extrém zenei műfajok és online közösségek (1) facebook (1) fandom (1) felhívás (2) felhő (1) fesztivál (1) fesztiválok (1) fiatalság (1) fine cut bodies (1) fodor attila kevin (1) folyóirat (2) francia (1) free ingyenes hozzáférés sikeres üzleti modell (1) gedeon valéria (1) gelegonya edina (1) gender (1) geoff stahl (1) gerényi gábor (1) gijón (1) gitár (1) google (1) goth (1) grunge (1) gyulai attila (1) hanghálózatok metakommunikációja (1) hangminták (1) hardcore (1) hatalom (1) heavy metal (1) hír (1) hubai gergely (1) ignácz ádám (4) ilg barbara (1) indie (1) ingyen cucc (1) inspiráció (1) interjú (1) internet (1) iPod (1) jazz (1) jog (1) jogkezelők (1) jogok (1) kalózok (1) kidobott fimzenék (1) kitzinger dávid (3) klasszikus zene (1) Klausz Melinda (1) kodaj dániel (4) komolyzene (2) könczöl orsi (2) konferencia (10) konferencia-felhívás (1) konferenciabeszámoló (1) konferenciafelhívás (8) könnyűzene (1) kontroll modell (1) könyv (2) könyvbemutató (2) kossuth (1) köszönet (1) kötet (2) kovács balázs (1) közép-európai (1) közösségek (1) közösségi (1) krémer tamás (1) kritika (1) kutatás (2) lapszám (1) lemeztúrás (1) lemeztúrás az internet után (1) lengyel dóra (1) letöltés (1) london (4) l varga péter (1) mainstream (1) mancs (1) márkázás (1) marketing (1) média (2) médiareprezentáció (1) médiavisszhang (1) memphis (1) menedzsment (1) metal (1) mezei péter (4) michael azerrad (1) mito (1) mix (1) MNS (1) mobile (1) morcz fruzsina (1) mp3 (1) mr2 petőfi (2) mta (2) műfajok (1) mulatás (1) munkaetika (1) music (2) music networks seminar (1) myspace (1) németh gergely (1) nemzeti és transzlokális (1) newcastle (1) new orleans (1) nirvana (1) nyeremény (1) okosba (1) okostelefonok (1) online (1) online közösségi média (1) online zenei színterek esettanulmány liverpoolból (1) önreprezentáció és önreklám a zenei hálózatokban (1) óriás kislemez (1) összes előadás (1) our band could be your life (1) paizs miklós (1) Pannon egyetem (1) partykultúra (1) patakfalvi czirják ágnes (1) pécs (2) pénz (1) pernecker dávid (2) pléh dániel (1) politika (1) popular (1) populáris zene (4) popular music studies (1) pr (1) prieger zsolt (1) program (4) pte btk (1) pulay gergő (1) punk (4) rádió (1) rákóczi balázs (2) ramones (1) reader (1) recorder (3) replika (2) riszpekt (1) robert hollands (1) rock (1) rögzített zene (1) roma hip-hop (1) sajtó (1) sampling (2) sony (1) sorsolás (1) sounds of cluj (1) sound design (1) spanyolország (1) study (1) such györgy (4) sütő márton (1) szabad zenei közösségek és hálózatok (1) székely levente (1) szervác attila (1) szervezők (1) szerzői (1) szerzői jog (2) szerzői jogi kalózok és a magyar piac (1) színtér (4) színterek (2) szocializmus (1) szubkultúra (3) tánczenei (1) tanulmány (1) társadalmi változás (1) tavaszi szezon (1) theodor w adorno (1) tófalvy tamás (10) tóth anett (1) trend (2) trever hagen (1) uh (1) uh fest (1) új zéland (1) ultrahang (1) ultrahang fest (1) underground (2) urban ppopcultures (1) útinapló (1) üzleti modellek (1) vályi gábor (3) vásárhelyi ágnes (1) vass norbert (1) videók (2) világzene (2) világzene vagy balkáni populáris kultúra az elismerés és kirekesztés szimbolikus formái (1) vitos botond (3) vol 1 (1) wellington (1) west balkán (1) weyer balázs (4) zene (3) zenehallgatás (1) zeneipar (8) zenei hálózatok estek (20) zenei hálózatok folyóirat (2) zenei hálózatok szeminárium (1) zenelejátszók (1) zenepiac (2) zeneszociológia (1) zhf (1) zhf 001 12 (1) ZHF 002 EP (1) zipkomm (1) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

Közösségi finanszírozás és az új zeneipar: mennyire bízol egy zenekarban?

2013.04.10. 04:51 tofalvyt

A közösségi finanszírozás – azaz crowdfunding – modellje az utóbbi években eléggé elterjedt a kreatív iparágakban, így egyre több zenésszel, zenekarral is lehet találkozni, akik valamelyik, erre specializálódott online site-on gyűjtenek pénzt a legújabb projektjükre. Lehetséges, hogy az élőzene és a reklámtárgyak értékesítése mellett a közösségi finanszírozás lesz a zeneipar új megmentője? A következőkben arról lesz szó, hogy miért nem feltétlenül, és hogy ez mégis miért lehet jó hír a zenekarok, és úgy általában a zenefinanszírozás számára.

Nemrég futottam bele az interneten a Misery Signals nevű zenekar új lemezének előkészületeiről, és általában a zenekar egyfajta újjáalakulásáról szóló, kétrészes dokumentumfilmbe. A zenekar utoljára 2008-ban adott ki albumot, és a tagok elszórva éltek és élnek az Egyesült Államok legkülönbözőbb államaiban, leginkább Wisconsinban, nemrég viszont úgy döntöttek, újra felveszik a fonalat, lemezt vesznek fel és és koncertezni kezdenek.

A legújabb zeneipari fejlemények és a zenekar körüli színtér szempontjából sokkal izgalmasabb második részben a zenekari tagok leginkább arról beszélnek, hogyan változott meg a kiadók és a zenekarok viszonya, hogyan próbálnak tőkét kovácsolni a klasszikus lemezkiadói modell összeomlásából, és hogyan próbálják saját kezükbe venni az egész lemezkiadási munkafolyamatot, a felvételtől  a publikációig. Az ehhez szükséges pénzt, előfinanszírozást – tetemes jutalék fejében természetesen – a hőskorban a kiadók vállalták, ma már viszont ezt is a zenekarnak kell előteremtenie, ha a saját útját akarja járni. Ahogy sok más zenekar, a Misery Signals is úgy döntött, hogy egy crowdfunding oldalon (amelyek közül a leghíresebb talán a Kickstarter), az IndieGogo-n gyűjtenek pénzt, egészen pontosan 50 ezer dollárt.

A modell egyszerű: az oldalon gyakorlatilag előrendeléseket lehet leadni a készülő lemezre, illetve nagyobb összegeket lehet otthagyni értékesebb csomagokért, amikben lehet akár egy, a zenekar által használt gitár, vagy éppen egy remek csordavokálozási lehetőség a készülő albumon. Azt, hogy mit lehet, és mit nem lehet pénzzé tenni ebben a keretben, teljes mértékben a zenekar, illetve az aktuális színtér szokásrendje, etikája határozza meg. Ahogy Greg Thomas, a zenekar egyik gitárosa fogalmaz, fontos, hogy értelmes keretek között tartsák a megvehető dolgokat. Egyes zenekarok - mondja - "röhejes dolgokat" árulnak, például azt mondják, "fizess be ezer dollárt, és lógj velünk", de szerinte ez nem járható út számukra: "Mi nem ilyenek vagyunk, ez nagyon messze van a hardcore és a punk alapvető etikai értékeitől". (Mások számára pedig ez belefér: a dallamos death metalt játszó svéd Soilwork például nemrég hirdette meg a Facebookon, hogy pluszpénzért backstage-jegyeket adnak el a rajongóknak, akik cserébe velük szórakozhatnak). A közösségi finanszírozás tehát egyáltalán nem adománygyűjtés, hanem előrendelés: a speciális kulturális közeg által meghatározott értékű javaknak akár hónapokkal a hozzáférés előtt való megvásárlása.

Bizalom és vásárlás

Ez a tranzakciós jelleg a populáris zene világában évtizedekig meghatározó és alapvető volt. A rögzített zene történetének egészen a rádió térnyerésétől az internet elterjedéséig tartó korszakában a legnépszerűbb előadók új lemezeiből maximum a slágereket lehetett előre meghallgatni a rádióban vagy a tévében, és az obskúrúsabb, underground új zenéket pedig csak akkor, ha volt személyes kapcsolat valakihez, akinek már megvolt a lemez. A már ismert zenekar új lemezébe való befektetés tehát kizárólag a bizalomról szólt: megbízom-e annyira a zenekarban az eddigi teljesítménye alapján, hogy megvegyem az új lemezt?

Azzal, hogy ma már majdnem minden zenét meg lehet hallgatni vásárlás előtt, nem csak a klasszikus finanszírozási modell omlott össze, de a bizalom szerepe, súlya is megváltozott, ha úgy tetszik a helyét a lojalitás vette át. Azok, akik letöltés, meghallgatás és esetleg még nemtetszés esetén is megveszik annak a zenekarnak az új lemezét,akit egyébként szeretnek, nem azt fejezik ki, hogy bíznak bennük, hanem azt, hogy történjen bármi, kitartanak mellettük.  A közösségi finanszírozással viszont újra visszatérhet a bizalomalapú  vásárlás korszaka – ezért nem lehet sem új megoldásról, sem új modellről beszélni, hiszen a már meglévő értékek és ismerős tranzakciók kapnak újra szerepet, csak éppen egy más üzleti és mediális ökoszisztémában.

Színterek, lojalitás és etika

A bizalom, lojalitás és etika szoros összekapcsolódása ebben a modellben viszont igazán jó hír a zenekarok számára. Nem véletlen, hogy a populáris zene kutatásában a „rajongói kultúra” kifejezést használják sokszor a populáris zenei színterek, szubkultúrák attitűdjeinek értelmezésekor. Az ebben a kontextusban egyáltalán nem pejoratív kifejezés azt sugallja, hogy a populáris zenei közegben bizonyos okokból erőteljesebben jelen van a fogyasztói lojalitásra hajlam, mint sok más piacon. Ez a fogyasztói lojalitás pedig használható, instrumentalizálható és tőkésíthető: ahogy Greg Thomas fogalmazott, a rajongók egyfajta részvényesei lehetnek a zenekarnak.

A profitábilis lojalitás- és bizalom-faktor nem feltétlenül a széles közönségeket célzó, nagy zenakaroknál lehet fontos, hanem inkább a rétegközönségekhez, szubkultúrákhoz, szűkebb színterekhez szólóknál, akiknek egyébként is kisebb a potenciális koncert- vagy ajándéktárgy-bevételük. Ha következetesen olyan zenét állítanak elő, amivel megalapozzák a közönség bizalmát, és a színtér etikai terében jól mozognak, nagy valószínűséggel számíthatnak a kisebb, de annál lojálisabb rajongói közösségek anyagi befektetésére is. Akár még a vártnál többre is: a Misery Signals esetében például még több, mint egy hónap van hátra a gyűjtésből, de máris túllépték az eredetileg kitűzött összeget.


Címkék: zeneipar etika trend bizalom tófalvy tamás crowdfunding színtér

A bejegyzés trackback címe:

https://zeneihalozatok.blog.hu/api/trackback/id/tr675214438