Zenei hálózatok

Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában – Blog, könyv, közösség. Bővebben >>>

A Zenei hálózatok kötet megvásárolható a jobb könyvesboltokban, vagy ingyen letölthető a lenti képre kattintva! Az eBook-formátumért katt ide >>>!

Zenék, műfajok az ezredforduló után. Ha érdekel, mi a helyzet a zenével az online hálózatok korában, töltsd le a Zenei Hálózatok kötetet!

Levlista

Google Csoportok
Feliratkozás a(z) Zenei hálózatok csoportra
E-mail:
Csoport meglátogatása

Címkék

.epub (1) absztraktok (1) adatbázis (1) adorno (1) ajánló (1) állambiztonság (1) amerika (1) anarcho-punk (1) apple (1) artisjus (1) aspecto (1) a klasszikusnak számító zenei szubkultúrák és életstílus továbbélése (1) a kultuszképzés alakzatai a populáris zene kritikájában (1) a médiafogyasztás átalakulása az ezredfordulótól napjainkig (1) a politika határai a black metalban (1) barna emília (4) batta barnabás (3) beszámoló (7) bizalom (1) blues (1) bodó balázs (1) bodrogi andrás (1) brand&music (2) business (1) buzás andrea (5) call for papers (5) cd (1) cfp (12) cider (1) crass (1) crowdfunding (1) csapatás (1) cybercultures (1) dalszerző kurzus (1) deathcore (1) demenczia rituális bolondokháza a csehországi psytrance partikon (1) digitális (1) digitális zenepiac (1) digi pop és új regiszterek (1) díjak (1) disztribúció (1) dobó mátyás (1) dubrovszki dániel (4) eastbound (2) ebook (1) elektronikus (2) előadás (28) előadások (2) előadók (1) elte (1) esszé (4) etika (1) extrém színterek (1) extrém zenei műfajok és online közösségek (1) facebook (1) fandom (1) felhívás (2) felhő (1) fesztivál (1) fesztiválok (1) fiatalság (1) fine cut bodies (1) fodor attila kevin (1) folyóirat (2) francia (1) free ingyenes hozzáférés sikeres üzleti modell (1) gedeon valéria (1) gelegonya edina (1) gender (1) geoff stahl (1) gerényi gábor (1) gijón (1) gitár (1) google (1) goth (1) grunge (1) gyulai attila (1) hanghálózatok metakommunikációja (1) hangminták (1) hardcore (1) hatalom (1) heavy metal (1) hír (1) hubai gergely (1) ignácz ádám (4) ilg barbara (1) indie (1) ingyen cucc (1) inspiráció (1) interjú (1) internet (1) iPod (1) jazz (1) jog (1) jogkezelők (1) jogok (1) kalózok (1) kidobott fimzenék (1) kitzinger dávid (3) klasszikus zene (1) Klausz Melinda (1) kodaj dániel (4) komolyzene (2) könczöl orsi (2) konferencia (10) konferencia-felhívás (1) konferenciabeszámoló (1) konferenciafelhívás (8) könnyűzene (1) kontroll modell (1) könyv (2) könyvbemutató (2) kossuth (1) köszönet (1) kötet (2) kovács balázs (1) közép-európai (1) közösségek (1) közösségi (1) krémer tamás (1) kritika (1) kutatás (2) lapszám (1) lemeztúrás (1) lemeztúrás az internet után (1) lengyel dóra (1) letöltés (1) london (4) l varga péter (1) mainstream (1) mancs (1) márkázás (1) marketing (1) média (2) médiareprezentáció (1) médiavisszhang (1) memphis (1) menedzsment (1) metal (1) mezei péter (4) michael azerrad (1) mito (1) mix (1) MNS (1) mobile (1) morcz fruzsina (1) mp3 (1) mr2 petőfi (2) mta (2) műfajok (1) mulatás (1) munkaetika (1) music (2) music networks seminar (1) myspace (1) németh gergely (1) nemzeti és transzlokális (1) newcastle (1) new orleans (1) nirvana (1) nyeremény (1) okosba (1) okostelefonok (1) online (1) online közösségi média (1) online zenei színterek esettanulmány liverpoolból (1) önreprezentáció és önreklám a zenei hálózatokban (1) óriás kislemez (1) összes előadás (1) our band could be your life (1) paizs miklós (1) Pannon egyetem (1) partykultúra (1) patakfalvi czirják ágnes (1) pécs (2) pénz (1) pernecker dávid (2) pléh dániel (1) politika (1) popular (1) populáris zene (4) popular music studies (1) pr (1) prieger zsolt (1) program (4) pte btk (1) pulay gergő (1) punk (4) rádió (1) rákóczi balázs (2) ramones (1) reader (1) recorder (3) replika (2) riszpekt (1) robert hollands (1) rock (1) rögzített zene (1) roma hip-hop (1) sajtó (1) sampling (2) sony (1) sorsolás (1) sounds of cluj (1) sound design (1) spanyolország (1) study (1) such györgy (4) sütő márton (1) szabad zenei közösségek és hálózatok (1) székely levente (1) szervác attila (1) szervezők (1) szerzői (1) szerzői jog (2) szerzői jogi kalózok és a magyar piac (1) színtér (4) színterek (2) szocializmus (1) szubkultúra (3) tánczenei (1) tanulmány (1) társadalmi változás (1) tavaszi szezon (1) theodor w adorno (1) tófalvy tamás (10) tóth anett (1) trend (2) trever hagen (1) uh (1) uh fest (1) új zéland (1) ultrahang (1) ultrahang fest (1) underground (2) urban ppopcultures (1) útinapló (1) üzleti modellek (1) vályi gábor (3) vásárhelyi ágnes (1) vass norbert (1) videók (2) világzene (2) világzene vagy balkáni populáris kultúra az elismerés és kirekesztés szimbolikus formái (1) vitos botond (3) vol 1 (1) wellington (1) west balkán (1) weyer balázs (4) zene (3) zenehallgatás (1) zeneipar (8) zenei hálózatok estek (20) zenei hálózatok folyóirat (2) zenei hálózatok szeminárium (1) zenelejátszók (1) zenepiac (2) zeneszociológia (1) zhf (1) zhf 001 12 (1) ZHF 002 EP (1) zipkomm (1) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

Sound design, zene és isten

2012.11.21. 19:07 Zenei hálózatok

A Zenei Hálózatok Estek második szezonjának negyedik alkalmán Kevin a Fine Cut Bodies-től a Sound designról, Sütő Márton pedig a zene, matematika és isten kapcsolatáról beszél majd.

Sound Design – hangszobrászat és zene című előadásában Kevin a technológia szerepéről beszél a modern elektronikus zenékben, arról, hogy kreatív használatával hogyan lehet sosem hallott hangképeket létrehozni, avagy barangolni az organikus és a digitális világ határmezsgyéjén.

Fodor Attila, Kevin Fine Cut Bodies néven több, mint egy évtizede aktív részese és formálója a hazai villanyzenei életnek. Hajdanán az Ablak-a-dubra klubszéria alapítója és rezidense volt, mellyel párhuzamosan a Chi Recordings lemezkiadót is beindították. A Fine Cut Bodies név mára egy világszerte ismert hívószóvá vált az eklektikus elektronika kedvelőinek. Poposabb remixei (Röyksopp, Fever Ray, Cagedbaby, Yello, Soerii & Poolek, Péterfy Bori) még ennél is szélesebb körhöz juttatják el zenei világát. Lüktető grúvok, organikus ritmusok, mély hangulatok, piszok gizmók kuszának tűnő, mégis matematikai precízitású halmaza jellemzi. Kevin megjárta a Burning Man sivatagi poklát, télen Ausztráliát, Tolnát-Baranyát. Vezeti a Chi kiadót, oktat az ImPro-ban, a Petőfi Rádión Kvark Depó címmel fut műsora, de a Netidőkben is bemutatja a legújabb zene-technológiai újdonságokat.

Marci_Kevin.jpg
Zene, matematika és Isten – Egy zeneenciklopédia a 17. századi Franciaországból címmel Sütő Márton előadása bemutatja a nagyszabású, 1636-ban megjelent, 1500 oldalas mű, a Harmonie Universelle szerkezetét, tartalmát, kiemelve egy-egy fontosabb témát, mint a zene matematikával, vagy Istennel való kapcsolatát, az újonnan bevezetett frekvencia fogalmat és az általa kutatott egyenlő temperálás tárgyalását. A zenei temperálás egy hosszú, a 16-20. századig tartó folyamat, amely során a 12 félhangra osztott oktáv hangjait finoman hangolták bizonyos akusztikai, hangszer-kompatibilitási, komponálási szempontok figyelembevételével. A folyamat lassan eljutott az egyenlő temperáltsághoz, mely 12 egyenlő félhangra osztja az oktávot.

Sütő Márton, a BME Filozófia és Tudománytörténet tanszékének PhD hallgatója, felsőfokú matematikai (BME-TTK) és zenei (LFZE jazzgitár) tanulmányai után érdeklődési területeit egy doktori kutatásban kapcsolta össze, melynek tárgya az zenei egyenlő temperálás történelmi megfogalmazása, hirdetése és alkalmazása. A téma egyik legfontosabb forrása az Harmonie Universelle.

Időpont: 2012. november 22., 19.00-21.00

Helyszín: Szimpla Kert, emelet, moziterem (VII. Kazinczy u. 14.)

Az ingyenes előadás Facebook eseményoldala: 

http://www.facebook.com/events/425738864155941/

A Zenei Hálózatok Estek következő előadásai november 29-én este:

Morcz Fruzsina a zenei menedzsment-hallgatók készségfejlesztéséről

Bodrogi András a hazai digitális zenepiac kihívásairól, követelményeiről, dilemmáiról 2012-ben

http://www.facebook.com/events/360288310728311/


Szólj hozzá!

Címkék: sound design fine cut bodies zenei hálózatok estek sütő márton fodor attila kevin

VÁLTOZÁS: Pléh Dániel a legújabb zenei üzleti modellekről

2012.11.14. 18:03 Zenei hálózatok

VÁLTOZÁS: A Zenei Hálózatok Estek második szezonjának harmadik alkalmán Pléh Dániel beszél a legújabb digitalis zenei üzleti modellekről - Batta Barnabás előadása betegség miatt elmarad.

Batta_Pleh.jpg

 

Új üzleti modellek a zenében: elkezdődött-e a jövő? Talán nincs még egy olyan iparág, melyet olyan drasztikusan formálna az internet, mint a zeneipar. A minden szereplő- a zenészek, a kiadók, a zenekedvelők(fogyasztók) és szolgáltatók számára ideális megoldás megtalálása nehézkesen halad, mégis az elmúlt években a Spotify, a Pandora vagy éppen a Deezer megjelenésével és terjeszkedésével mintha valami elkezdődött volna – ezekről az új lehetőségekről fog szólni Pléh Dániel előadása.

Pléh Dániel (bal oldalon), a muzzak.blog.hu bloggere közgazdasági végzettségét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg. Egyetemi éveit követően 6 éven át a Magyar Telekom internetes üzletágában, az origo-ban dolgozott. Sok más mellett a nevéhez köthető Magyarország első legális internetes zeneáruházának, a track.hu-nak a piacra vitele, az origo blogszolgáltatásának, a postr.hu-nak a megalkotása is.

Időpont: 2012. november 15., 19.00-21.00

Helyszín: Szimpla Kert, emelet, moziterem (VII. Kazinczy u. 14.)

Az ingyenes előadás Facebook eseményoldala: 

http://www.facebook.com/events/189290264529233/

A Zenei Hálózatok Estek következő előadásai november 22-én este ugyanott:

Fodor Attila, Kevin (Fine Cut Bodies): Sound Design – hangszobrászat és zene

Sütő Márton: Zene, matematika és Isten a 17. századi Franciaországban

http://www.facebook.com/events/425738864155941/


Szólj hozzá!

Címkék: partykultúra batta barnabás üzleti modellek zenei hálózatok estek pléh dániel

Kidobott filmzenék és lemeztúrók a digitális korban

2012.11.07. 09:00 Zenei hálózatok

A Zenei Hálózatok Estek második szezonjának második alkalmán Hubai Gergely beszél a kidobott filmzenék sorsáról, Vályi Gábor pedig a lemezgyűjtésről a digitális korban.

Hubai_Valyi.jpg

 Hubai Gergely Szakadt zene című előadásának témája a kidobott filmzenék: olyan aláfestések, melyeket megírtak, de sosem használtak fel a filmekben. A jól ismert példákon kívül (Szakadt függöny, 2001: Űrodüsszeia, Az ördögűző, Trója) egyéb érdekességekre is fény derül.

Hubai Gergely az ELTE megbízott oktatója, több mint 50 filmzenei CD szerzője, társproducere (Magánbűnök, közerkölcsök, Satyricon, Casino Royale). Torn Music című könyve 2012-ben jelent meg a Los Angeles-i Silman-James Press kiadó gondozásában.

Vályi Gábor A lemezhegyen is túl című előadásában azt vizsgálja meg, hogy a zeneblogok, torrrent-kliensek és online boltok hogyan írják újra az elmúlt bő száz évben a hanghordozók körforgása köré szerveződő popzenei kultúrát, és miként változtatja meg a zenei közösségek rituáléit, identitásait.

Vályi Gábor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa, a Prezi kutatója és a Tilos Rádió DJ-je. Tudományos érdeklődése főként a népszerű kultúra kollektív fogyasztása köré szerveződik. Amikor nem etnográfusként dolgozik, lemezboltokban és bolhapiacokon keres rég elvesztett, gyönyörű hangokat.

Időpont: 2012. november 8., 19.00-21.00

Helyszín: Szimpla Kert, emelet, moziterem (VII. Kazinczy u. 14.)

Az ingyenes előadás Facebook eseményoldala: 

http://www.facebook.com/events/125486464267897/

A Zenei Hálózatok Estek következő előadásai november 15-én este ugyanott:

Pléh Dániel: Új üzleti modellek a zenében: elkezdődött-e a jövő?

Batta Barnabás: 20 év - a Magyar Partykultúra múltja, jelene és jövője

http://www.facebook.com/events/189290264529233/


Szólj hozzá!

Címkék: előadás vályi gábor zenei hálózatok estek hubai gergely kidobott fimzenék lemeztúrás

Az ipar vége, a zene kezdete

2012.10.31. 02:17 Zenei hálózatok

A Zenei Hálózatok Estek második szezonjának első előadásán, November 1-jén Gerényi Gábor, az Index egyik alapítója beszél majd a legújabb zeneipari trendekről és a zene lehetőségeiről. Előadásának címe: Az ipar vége, a zene kezdete.

Időpont: 2012. November 1., 19.00-21.00

Helyszín: Szimpla Kert emelet, moziterem (Kazinczy u. 14.)

ZHE 2 Gerenyi.jpg

Elhagytuk az iparszerű zenetermelés korszakát, és visszatértünk a gyökerekhez: a zene nagyrészt ismét az önkifejezés eszköze, óriási, minden korábbinál nagyobb méretű művészeti mozgalmak potenciális hordozója; a jövő láthatatlan és megismerhetetlen terepe. Az előadásban ezekről a lehetőségekről lesz szó.

Az előadás ingyenes!

Facebook-event: https://www.facebook.com/events/236265086500537/

Gerényi Gábor internetes tartalomszolgáltatási szakember korábban dolgozott hangmérnökként és technikai producerként majd, és több vezető weboldal – köztük az Index – alapítója volt.


A Zenei Hálózatok Estek további előadásai:

November 8.

Hubai Gergely: Szakadt zene: Kidobott filmzenék

Vályi Gábor: A lemezhegyen is túl: Lemezgyűjtés, közösség és identitás a digitális korban

http://www.facebook.com/events/125486464267897/

 

November 15.

Batta Barnabás: 20 év - a Magyar Partykultúra múltja, jelene és jövője

Pléh Dániel: Új üzleti modellek a zenében: elkezdődött-e a jövő?

http://www.facebook.com/events/189290264529233/

 

November 22.

Fodor Attila Kevin (Fine Cut Bodies): Sound Design - hangszobrászat és zene

Sütő Márton: Zene, matematika és Isten – Egy zeneenciklopédia a 17. századi Franciaországból

http://www.facebook.com/events/425738864155941/

 

November 29.

Morcz Fruzsina: „Mi mindent kell tudni”: Örkény után szabadon, avagy zenei menedzsment-hallgatók készségfejlesztése 

Bodrogi András: A hazai digitális zenepiac kihívásai, követelményei, dilemmái 2012-ben

http://www.facebook.com/events/360288310728311/

 

ZHE Szeged - zene, színterek, új média – November 23.

http://www.facebook.com/events/167849856687813/

 

ZHE Debrecen – Zene, internet, közösségek: A vidéki színterek lehetőségeiről – December 5.

http://www.facebook.com/events/343716385723564/


Szólj hozzá!

Címkék: internet zeneipar előadás zenei hálózatok estek gerényi gábor

Az új zeneipar, partykultúra, hangszobrászat és kidobott filmzenék – Indul a Zenei Hálózatok Estek második szezonja Budapesten, Szegeden és Debrecenben

2012.10.29. 01:11 tofalvyt

Ha mindent tudni akarsz a digitális zenepiac legújabb fejleményeiről, a zenei közösségi trendekről, zenei menedzsmentről, színterekről és kultúráról, akkor látogass el a Zenei Hálózatok Estek második szezonjának novemberi előadásaira! A Szimpla Kert mozitermében csütörtök esténként elismert hazai szakemberek, kutatók és zenészek osztják meg veled tudásukat, és válaszolnak minden kérdésre – idén Budapest mellett Szegeden és Debrecenben is.

ÖSSZEFOGLAL_ sárga_kicsi.jpgA Zenei Hálózatok Estek második szezonjában összesen 17 előadóval és témával találkozhatnak, akik eljönnek a budapesti, szegedi és debreceni alkalmakra. A budapesti sorozaton összesen öt alkalommal kilenc előadó fog beszélni a saját területének legfontosabb kérdéseiről, és ahogy eddig, az előadások után most is lehetőség lesz kötetlen beszélgetés formájában megvitatni az előadást. Debrecenben egy kerekasztal-beszélgetés, Szegeden pedig egy egynapos előadássorozat formájában jelenik meg a Zenei Hálózatok Estek.

Budapest:

Időpontok: 2012. November, csütörtökönként 19.00-tól 21.00-ig

Helyszín: Szimpla Kert moziterem, Kazinczy u. 14.

November 1-jén Gerényi Gábor internetes tartalomszolgáltatási szakember, az Index egyik alapítója Az ipar vége és a zene kezdete címmel beszél majd a zeneipar legújabb trendjeiről.

November 8-án Vályi Gábor, A BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének  adjunktusa, a Prezi kutatója, a Tilos Rádió DJ-je beszél lemezgyűjtésről, közösségről és identitásról a digitális korban, és Hubai Gergely Filmzenei szakíró a filmek készítése során kidobott filmzenékről.

November 15-én Batta Barnabás Kommunikációs szakember, trend- és kultúrakutató a magyar partykultúra múltjáról, jelenéről és jövőjéről ad elő, Pléh Dániel, a muzzak.blog.hu bloggere pedig az új online zenei üzleti modelleket mutatja be.

November 22-én Fodor Attila Kevin Zenész (Fine Cut Bodies) tart bemutatót a sound designról, hangszobrászatról és zenéről, és Sütő Márton, A BME Filozófia és Tudománytörténet tanszékének PhD hallgatója, zenész pedig zene, matematika és Isten kapcsolatáról a 17. századi Franciaországban tart előadást.

November 29-én Morcz Fruzsina Könnyűzenei szervező és zeneipari előadó mindent elmond a zenei menedzsment-készségek fejlesztéséről, Bodrogi András digitális zenei szakértő, újmédia menedzser, dalszerző-énekes pedig a hazai digitális zenepiac kihívásairól, követelményeiről és dilemmáiról. 

Debrecen:

Időpont: December 5., 12.00-13.30

Helyszín: Debreceni Egyetem, XI. terem

A debreceni kerekasztal-beszélgetésen kutatók, zenészek és szakemberek vizsgálják meg a vidéki zenei színterek lehetőségeit: Kálai Sándor médiakutató, DE, Vékony Zsolt újságíró, zenész, koncertszervező, Barna Emília popzenekutató és a Hatred Solution mathcore zenekar részvételével.

Szeged:

Időpont: November 23. (pontos időpont hamarosan)

Helyszín: Szegedi Tudományegyetem (pontos helyszín hamarosan)

A szegedi egynapos előadás-sorozaton zenéről, színterekről és új médiáról is szó lesz: Mezei Péter jogász Fájlcseréről és szerzői jogi háborúról, Mátyus Imre médiakutató Crowdsourcingról és crowdfundingról a könnyűzenében valamint Tóth Benedek médiakutató és Nagy Gergely irodalmár, kultúrakutató a magát szórakoztató színtérről beszélnek.

Az alábbi linkeken elérhetőek az egyes előadások Facebook-eseményei, ahol további részletek olvashatók az előadásokról és előadókról:

Zenei Hálózatok Estek 2. szezon

 

Összes Facebook-event: http://www.facebook.com/zeneihalozatok/events

 

Az egyes előadások:

 

November 1.

Gerényi Gábor: Az ipar vége, a zene kezdete


November 8.

Hubai Gergely: Szakadt zene: Kidobott filmzenék

Vályi Gábor: A lemezhegyen is túl: Lemezgyűjtés, közösség és identitás a digitális korban


November 15.

Batta Barnabás: 20 év - a Magyar Partykultúra múltja, jelene és jövője

Pléh Dániel: Új üzleti modellek a zenében: elkezdődött-e a jövő?


November 22.

Fodor Attila Kevin (Fine Cut Bodies): Sound Design - hangszobrászat és zene

Sütő Márton: Zene, matematika és Isten – Egy zeneenciklopédia a 17. századi Franciaországból


November 29.

Morcz Fruzsina: „Mi mindent kell tudni”: Örkény után szabadon, avagy zenei menedzsment-hallgatók készségfejlesztése

Bodrogi András: A hazai digitális zenepiac kihívásai, követelményei, dilemmái 2012-ben


ZHE Szeged 

Zene, színterek, új média – November 23.


ZHE Debrecen

Zene, internet, közösségek: A vidéki színterek lehetőségeiről – December 5.

A Zenei Hálózatok Estek médiapartnere a Recorder.hu.

A helyszínt a Szimpla Kert biztosítja.


Szólj hozzá!

Mennyit ér egy fesztivál Facebook oldala?

2012.07.24. 15:39 Zenei hálózatok

124 hazai könnyűzenei fesztivál közösségi média kezelését vizsgálta meg a Pannon Egyetem. A kutatás során többek között az is kiderült, hogy a fesztiválok nem megfelelő Facebook-kezeléséből adódóan – figyelem, nem elírás! – átlagosan 5214%-kal növelhető lenne a Facebook oldalak értéke.

A vizsgálatba bevont hazai könnyűzenei fesztiválok (Klausz, 2011.) Facebook-profiljának jelenlegi értéke ugyanis a Vitrue által lefejlesztett Social Page Evaulator szoftverben történő mérés szerint 6.727,- és 166.454,- USD között található (átlagérték: 16.727,96 USD, szórás: 12.038,85 USD), míg a potenciális értéke – azaz az az érték, amelyet az oldal érne, ha az adott rajongóbázis kommunikációs sajátosságait figyelembevéve minden tökéletesen működne a Facebook-oldaalon - 695.176,- USD-t is elérhetne (együttesen átlagosan: 136.870,6 USD-t, szórás: 21.849 USD). A különbség tehát szembetűnő.

fesztivalFacebook.jpg

           1. ábra: Példa hazai könnyűzenei fesztiválok jelenlegi, potenciális Facebook-értékére és rajongószámára 2011-ben

A probléma – néhány üdítő kivételtől eltekintve – szinte általános jelenség a hazai könnyűzenei fesztiválok Facebook-oldalán. A kivételek között például a Rockmaraton és a Pannónia Fesztivál (427,27%) található: míg az előbbi 176,41%-os, addig az utóbbi 427,27%-os eltéréssel büszkélkedhet az elérni kívánt céltól (potenciális értéktől a jelenlenlegi értékhez viszonyítva). A legnagyobb problémák például a Campus (18.018,51%), a Balatone (17.947,05%) és a StarGarden Fesztivál (17940,77%) esetében figyelhető meg, melyeknél nem kevesebb, mint 18.000%-os(!) eltérés mutatkozik. Az 1. ábrán további fesztiválok arányai is megtekinthetők, s hogy néhány példát említsünk: BalatonSound: 2999,97%, EFOTT 1998,53%, PEN 5995,04%, Hegyalja 750,01%, Zöld Pardon 1002,7%, Fishing on Orfű 857,19%.

Mi a probléma?

Az eltérés a nem megfelelő profilkezelésből, a nem minőségi posztok megosztásából valamint ezek nem megfelelő gyakoriságából adódik elsősorban, további problémaként a rövidített URL-kezelés hiánya és a nem megfelelő bejegyzéstípus megválasztása említhető, de a Facebook állandó változása, valamint az adminisztrátorok részéről a mérések, valamint a beépített EdgeRank-algoritmus ismeretének és/vagy nyomonkövetésének hiánya is szerepet játszik. Annak ellenére is, hogy a mérés fontosságára az adminisztrátorok számára közvetlenül megjelenő alapstatisztikák, valamint a legutóbbi hét nap tevékenységének mérését bemutató Talking About mutató hangsúlyozása is felhívja a figyelmet a Facebook-on.

Vigyázat, képlet! - Az EdgeRank szabályozó ereje

A Facebook alapvető működési elemét az ún. news-feed (üzenőfal) adja, amely a felhasználó/adminisztrátor és ismerősei/rajongói közötti interakciókat, bejegyzéseket, eseménymeghívásokat és visszaigazolásokat és a használt alkalmazások által küldött információkat tartalmazza. A news-feed segíti elő az információk gyors és hatékony terjedését és a rajongókkal való kétirányú kommunikációt és esetünkben a kétirányú kommunikáción van a hangsúly.  

A felhasználók számos oldal iránt rajonganak, több száz ismerőst követnek, emiatt a Facebook news-feed összeállítási metódus szerint működik (ImageFactory, 2010.), s kiszűri a hírfolyamból – azaz meg sem jeleníti! - a kevésbé, vagy egyáltalán nem aktív kapcsolatokat. Ezt a szűrőmechanizmust az ún. EdgeRank algoritmusnak hívjuk, amely az alábbi képlet szerint osztályozza a megjelenítendő tartalmakat:

 

                                                         Ʃ      (ue we de)

1. egyenlet: EdgeRank algoritmus (Forrás: ImageFactory, 2010.)

ahol

-          ue: a posztot létrehozó felhasználó és rajongói oldal/ismerős közti "vonzódás" (azaz az adott felhasználó milyen gyakran látogatja a rajongói oldalt vagy szoktak-e levelezni - ez utóbbi nyilván magán felhasználók közt jelentősebb)

-          we: a fent nevezett vonzódás, milyen interakcióban nyilvánul meg, és az milyen súlyt kap (pl.: a hozzászólás magasabb szintű, mint a Like-olás)

-          de: egy az eltelt idővel fordítottan arányosan csökkenő szám, ami az adott poszt frissességét tükrözi, hiszen napokkal korábbi hír csak akkor érdekelheti a fogyasztót, ha nagyon gyakori interakciókban nyilvánul meg a kapcsolatuk az oldallal, vagy az ismerőssel.

Tehát minél kisebb és kevesebb interakciót váltunk ki felhasználónkból, annál kevésbé fogjuk őt elérni következő bejegyzésünkkel. S ha egy bizonyos időn belül nem szól hozzá a bejegyzéshez, nem osztja meg, nem „lájkolja” az információkat a rajongó, bizony egy idő után nem is értesül az oldal bejegyzéseiről.

Bejegyzések gyakorisága

De az sem mindegy, hogy mennyit és mikor osztanak meg a közösségi média menedzserek az üzenőfalon. A statisztika azt mutatja, hogy az átlag magyar felhasználó jellemzően a munkakezdés, az ebédszünet, valamint az esti fő műsoridőben használja a Facebook-ot, célszerű tehát – célcsoportunk sajátosságait szem előtt tartva, ám nagyjából - ezen időszakot megcélozni a bejegyzésekkel.

A bejegyzések gyakoriságát vizsgálva elmondható, hogy a rendezvények alatt 9,19 (szórás: 5,62), a fesztivál előtt 0,97 (szórás: 0,6), a fesztivált követő 1-1 hónapban pedig 0,19 (szórás: 0,19) volt az egy fesztiválnapra jutó bejegyzések együttes átlagos száma a Facebook-on. A fesztivált követő bejegyzések száma pozitívan (0,570) korrelál a napok számával, tehát a hosszabb fesztiválok fesztivált követő kommunikációja (visszacsatolása) erőteljesebb, mint a rövidebb fesztiváloké. 

Kétirányú kommunikáció

A bejegyzések azonban sohasem lehetnek egyirányúak. A közösségi média – ahogyan neve is mutatja -, nem létezhet közösség nélkül és ebbe bizony azon felhasználók is beletartoznak, akik idegesítő, „hülye” és/vagy ismétlődő, honlapon könnyűszerrel megtalálható válaszokat firtató kérdéseket tesznek fel. A kétirányú kommunikáció hiánya is negatív hatással bír a Facebook oldalak értékére.

A korrelációs vizsgálatok alapján elmondhatjuk, hogy a fesztiválok időtartama és a kétirányú kommunikációra történő figyelem között negatív korreláció áll fenn. Tehát minél hosszabb egy fesztivál, annál több social media felületen van jelen (0,346), azonban ezen platformokra honlapján kevésbé hívja fel a figyelmet, s annál kevésbé foglalkozik a kétirányú kommunikációval (-0,315). Minél hosszabb egy fesztivál, annál kevésbé egyedibb – kevés, vagy egyáltalán nem rendelkezik aloldallal/alalkalmazással- az oldala (-0,365), s mind az alapadatok megadása (-0,287), mind pedig a profilképek személyreszabásának (-0,256) precizítása is csökken. 

Az elhibázott kommunikáció hatása

Az elhibázott és nem megfelelő kommunikáció az oldalak tényleges értékét, s így az aktív rajongók számát is csökkentik. Hiába van egy oldalnak több tízezer rajongója, ha abból a példának okáért csupán harminc rajongó aktív, üzenetei csupán ahhoz a harminchoz juthat el, így az addig rajongógyűjtésre és Facebook-kommunikációra kiadott pénz/energia teljesen felesleges, kukába dobott kiadássá válik. A rajongókat újraaktivizálni pedig néhány speciális technika kivételével elsősorban pénzzel és hirdetésekkel lehet.

                        Klausz Melinda, marketingvezető, Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

 

Források:

Imagefactory (2010) Egy algoritmus vette át a hatalmat a Facebookunk felett!, 2010. november 11. http://webbrand.postr.hu/edgerank-a-facebook-digitalis-hirszerkesztoje, letöltés: 2010. november 12.

Ingram, M. (2010) How Much Is a Facebook Fan Really Worth?, 2010. június 11., http://gigaom.com/2010/06/11/how-much-is-a-facebook-fan-really-worth/, letöltés ideje: 2010. november 3.

Klausz, M. (2011) Facebook, Youtube, Wikipedia és társaik Social media vállalati környezetben, Z-Press Kiadó, 2011, ISBN 9789630807807


Szólj hozzá!

Címkék: kutatás facebook tanulmány fesztiválok Klausz Melinda Pannon egyetem

Így lehet zenével pénzt termelni

2012.06.26. 10:06 Zenei hálózatok

A zeneipar későn vette észre, hogy ha az Y generáció a célcsoport, a marketingstratégiának is változnia kell. Miért lógatott fel a Coca Cola 50 méterre egy kolumbiai zenekart, és miért nem reklámozza deszkáscipőit a Nike Rihannával? Ha az ingyenesség a legjobb üzleti modell, honnan szerezhetnek bevételt a zeneszolgáltatók? És tényleg minden harmadik magyar fiatal szereti a mulatóst? Márkák és zene, magyar zenei startupok a Kreatív Brand & Music 2 konferenciáján. Beszámoló, második rész.

A konferencián az online zenepiaci trendek mellett a zene és a márkák kapcsolatáról is sok szó esett. Zenével érdemes reklámozni, de természetesen nem mindegy hogy milyen zenével és hogyan. A marketing trendek is változtak, ezt pedig a zeneipar későn ismerte fel.  Az előadók többek között ezekre is felhívták a figyelmet, valamint bemutatkoztak olyan magyar zenei startupok, amelyek más-más megoldással operálnak abban az online környezetben, ahol a felhasználóktól nem sok bevételre számíthatnak.

Ingerfüggők

BM2_300.jpgJoeri van den Bergh belga marketingszakember érdekes példákkal mutatta be, hogy mire érdemes márkázáskor odafigyelni, ha az Y generáció, vagyis a nyolcvanas  és a kilencvenes évek elején-közepén született fiatalok a célcsoport. Az Y generáció tagjai hozzászoktak a folyamatosan változó ingerekhez, ingerfüggők (stimulation junkies), ezért fontos, hogy a márkák mindig valami újjal és meglepővel álljanak elő, ami csak rájuk jellemző. A Nescafé például egy különleges Sound Machine nevű géppel promózta fiataloknak szóló Nes termékét a párizsi Gare du Nord pályaudvaron: olyan kávégépet állítottak ki, amely 17Khz feletti hangfrekvencián játszott le hangsorokat, ezeket elvileg csak a 25 éven aluliak hallják. A Sound Machine érintőképernyőjén kellett jelezni, mikor hallják a hangot, és aki sikerrel járt (azaz elég fiatal volt a hang észleléséhez) ingyen kávét kapott. A Budweiser pedig Brazíliában Will.I.Am-el együttműködve készített egy különleges bakelit magazinreklámot: a hirdetés oldala egy bakelitlejátszóra helyezve lemezként funkcionált és lejátszotta az előadó Great Times című dalát.

Persze ma már kevés ember rendelkezik bakelitlejátszóval, a magazinhirdetésről szóló videót viszont több mint félmillióan nézték meg a YouTube-on. Van den Bergh szerint ugyanis az a leghatásosabb marketingstratégia, ha felhajtás keltünk, ezzel kerülhetnek be a márkák a fiatalok beszélgetéseibe. Ez azért fontos, mert az Y generáció első számú példaképei - egy 16 országban készített felmérés szerint – a következő sorrendben: anya, apa, barátok. Lady Gaga vagy Johnny Depp, a zenészek, politikusok és híres emberek csak ezután következnek, tehát akire igazán felnéz ez a generáció az a közvetlen környezete. Egy átlagos fiatal nagyjából 146 párbeszédet folytat le hetente barátaival, ezekben átlagosan 2.5 márkát említ meg. Az a márka, ami nem szerepel ezekben a beszélgetésekben, nincs is jelen az életükben: a cél tehát nem új párbeszédek létrehozása kell hogy legyen, hanem a már meglévő beszélgetések részévé válni. Spanyolországban például a Now or Never valóságshowt reklámozta  úgy az MTV, hogy 10 halottaskocsit béreltek, melyekre olyan feliratokat festettek, mint „Sosem bicikliztem meztelenül” vagy „Sosem csináltam hármasban” és ezekkel egy hétig furikáztak Madridban. Az eredmény: 400%-os nézettségemelkedés.

A zeneipar elkésett

Van den Bergh szerint a zeneipar későn vette észre, hogy az Y generációnak fontos, hogy érezze ő a hajtóereje a marketingstratégiának: ez volt az utolsó ágazat, ami az irányítást a fogyasztó kezébe adta. Az EMI például tavaly novemberben adta át hackereknek a teljes háttérkatalógusát  azzal a céllal, hogy alkalmazásokat hozzanak létre. Így született meg többek között a Drinkify nevű app, ami italokat ajánl különböző zenékhez (amíg az ital leírását nézed a háttérben az ajánlott zene szól és láthatod a zenész életrajzát is a háttérkatalógus alapján). Az alkalmazások egyébként az Y generáció életének részei és hozzászoktak, hogy rajtuk keresztül a marketingstratégia aktív szereplői. Svédországban egy cider márka - ami több zenei fesztivált is szponzorál -  olyan Facebook alkalmazást hozott létre, ami a Spotify és a Last.fm technológiáját egyesíti: a felhasználók kiválaszthatják a kedvenc fesztiváljukat vagy előadójukat, ezek alapján ajánlatokat kapnak más fesztiválokra és előadókra, és létrehozhatják a saját playlistjüket vagy rádióállomásukat is.

Egy másik lényeges szempont az Y generáció számára a márkák autentikussága, az hogy hűek legyenek önmagukhoz és ne változtassák a koncepciójukat folyamatosan. Ezért is utasította vissza a Nike Rihannát és Chris Brownt deszkáscipői reklámozására: egyszerűen nem illettek a márka DNS-éhez. Fontos még a pozitív érzelmek közvetítése és a játék, jó példa erre a Coca Cola kolumbiai kampánya egy új online rádióállomás promótálására. A vállalat koncertet szervezett egy népszerű helyi zenekarnak, melynek során az együttest 50 méterrel a közönség fölé emelték egy fellógatott színpadon. A rajongók úgy hozhatták kedvenceiket lejebb, ha letöltötték a zenekar zenéjét az ominózus honlapról: minél többen töltötték le a lemezüket annál lejebb süllyedt a színpad. A koncert végére több, mint 50.000 letöltést számoltak és a honlap látogatottsága is többszörösére nőtt.

A márkák ne erőszakolják meg az alkotást

A márkák és a zenék sikeresen tudnak együttdolgozni, méghozzá úgy, hogy az a fogyasztó számára is előnyös legyen- mondta Kovács Tamás, aki a Magyar Telekom Carbonfools-al közös Colormix kampányát mutatta be. Ehhez persze minden oldalnak készen kell álnia kompromisszumok kötésére. A márka által támogatott zene önmagában nem új dolog, az első ilyen zenei videó Hevesi Tamás Egy életen át kell játszani című klipje volt, ami 1994-ben a Postabank felkérésére született meg. Viszont az, hogy ezeket az együttműködéseket hogyan csomagolják a közösségi média világában, ahol a fogyasztók azonnali visszajelzéseket adnak, méghozzá úgy, hogy azzal minden érintett elégedett legyen, már érdekesebb téma. A fiatalok számára érdekes kommunikáció a márkázott zene, de fontos a kompromisszumra való törekedés: a márkák ne akarják megerőszakolni az alkotást, az előadók pedig legyenek nyitottak. Ha ez így működik a fogyasztók egy élvezhető tartalmat kapnak, amit jó esetben terjesztenek is.

Tarol  a mainstream a magyar fiatalok között

Persze ha zenével szeretnénk reklámozni nem árt ismernünk, hogy mit hallgat a célcsoportunk. Győri Adél a Millward Brown-tól többéves zenével kapcsolatos attitűdkutatás eredményeit ismertette, melynek célja a magyar fiatalok zenei ízlésének feltérképezése volt. A felmérés szerint a fiatalok leginkább a popzenét, a fiú- és lányzenekarokat szeretik, ezután jönnek a mainstream világsztárok majd a magyar rock, rap és hiphop. Egyre népszerűbb a hardrock metál és a heavy metál, valamint a hetvenes évek slágerzenéje, de ezzel párhuzamosan egy progresszív változás is megfigyelhető: az alternatív indie rock, a grunge és a dark műfajok is jönnek fel. Érdekes, szinte sokkoló adat, hogy a fiatalok 31%-a hallgat lakodalmas és mulatós zenét. Az előadók rangsorában 6-8 éve nincs nagy változás, a legnépszerűbb zenekar például régóta az Edda.

Általánosságban elmondható hogy a magyar fiataloknak annak ellenére is meglehetősen mainstream ízlésük van, hogy elindult egy progresszív átrendeződés. A 15-25 éveseket életstílusuk alapján törzsekre bontva három nagy nemzetséget különített el a kutatás: mainsteam, trendi és alternatív.

Hipszterek és anyagias lányok, a zenei ízlés két soha nem találkozó univerzuma

A mainstream fiatalok a zenei ízlés terén a legkonvencionálisabban gondolkodók, amit a nagy tömeg szeret, azt szeretik ők is (a három mainstream törzs a kívülállók, az anyagias lányok és hétköznapi lányok). Zenei szempontból az egyik legfontosabb csoport a trendik, attitűdállításaikból is látszik, hogy az ő életükben tölti be a legfontosabb szerepet a zene. A hipszterek tudatosan elutasítják a mainstream kultúrát, büszkék sajátos bohém stílusukra, a cyber seekerek számára az online élet fontos, a kapcsolatépítésben és kapcsolattartásban szinte elsődleges számukra az az internet, a helyi menőknek a siker, pénz, csillogás az, ami mindennél fontosabb, ambíciózusak, ők rendelkeznek a legtágabb zenei ízléssel, mindenről van véleményük. A clubberek legjellemzőbb tevékenysége a szórakozás és szintén fontos nekik a zene. Az alternatív nemzetség nagyon erős megkülönböztetőjele, hogy számukra fontos az olvasás és a tanulás. A diploma előttiek városi fiatalok, tipikusan lányok, viszonylag konzervatív és erős családi háttérrel rendelkeznek, a tanulásban látják a jövőt, a következő elit a jövő valószínűsíthető vezetői, a modern konzervatívok pedig azok, akiknek fontos a divat és a jó megjelenés, de látható hogy később a társadalmi konvencióknak meghatározó szerepük lesz az életükben.

A Brand & Music 2 konferenciáról szóló nagy beszámolónk első része: Haldoklik az online zenepiac?

A törzsek zenei ízlését vizsgálva kiderült, hogy a helyi menők 14-féle műfajjal is azonosulni tudnak, míg a kívülállók csak hárommal. A legtöbb törzsben bár más-más arányban, de a top ugyanaz, mint a fiatalok nagy átlagánál, azaz a popzene, a fiú- és lányzenekarok, a mainstream sztárok (például az anyagias lányok 94%-a szereti a mainstream előadókat, míg a kívülállók 51%-a). A hipsztereknél teljesen más a kedvenc viszont, náluk az alternatív, indie rock, dark és grunge 52%-al állnak az első helyen, és alapvetően rétegzenék jellemzőek rájuk. A clubbereknél 79%-al a house vezet, a hétköznapi lányoknál pedig a magyar rock 75%-al. A zenei ízlés két soha nem találkozó univerzuma a hipszterek és az anyagias lányok: a magyar rock és a hiphop kivételével köztük nincs közös nyelv, az anyagias lányok 81%-a szereti például a lakodalmas zenét, míg a hipszterek 1%-a sem. Ha nagy átlagban nézzük tehát a magyar fiatalokat, akkor elég konzervatívnak mondható az ízlésük, de egyenként vizsgálva a törzseket találhatunk különbségeket, amikre akár kommunikációban is lehet építeni.

Zenei startupok: kitől számíthat bevételre az online zenepiac?

Az előző beszámolónkban szó volt róla, hogy a felhasználók nem szívesen fizetnek a zenéért, ezért a zenepiacnak új üzleti modellekre van szüksége. Ha az ingyenesség, vagy legalábbis a nagyon alacsony ár a legjobb üzleti modell, milyen forrásokból számíthatnak bevételre az online zeneszolgáltatók? Erre a kérdésre különböző válaszokat adtak a konferencián bemutatkozó magyar zenei startupok.

A másfél éve működő Dragontape olyan alkalmazás, amivel könnyen újra tudjuk szerkeszteni és csomagban megosztani a videó- és zenemegosztó oldalak tartalmait. Az ötlet azon a megfigyelésen alapszik, hogy könyveinket, zenéinket, filmjeinket azért tartjuk nyitott polcokon, mert meg akarjuk mutatni az ismerőseinknek, hogy kulturálisan hová tartozunk. A Dragontape-el kereshetünk a YouTube-on, a Soundcloudon és a kapott találatokat gyorsan egy idővonalra húzva könnyen átrendezhetjük, megvághatjuk és megoszthatjuk őket. Üzleti stratégiájuk lényege, hogy művészeknek, kiadóknak, djknek dedikált, brandelt alkalmazásokat hoznak létre. Ezekkel az alkalmazásokkal mixeket tudnak publikálni egy olyan platformon ahova egyébként csak nagy közönséggel tudnának bekerülni: ez az App Store. Az appok intim helyzetet teremtenek, ami nagyon jól működik, mert a művész lelkes, hiszen egy olyan új csatornát nyitott meg ahová egyébként nem tudna felkerülni, a rajongó pedig hálás, mert onnantól kezdve hogy egyszer letölti az alkalmazást heti, havi rendszerességgel kap új tartalmat. A  Dragontape ezzel átadja a marketingtevékenységet a művésznek és a kiadónak, akik lelkesen mondják a közönségüknek, hogy töltsék le az alkalmazást. Jelenleg még zárt bétában van új szolgáltatásuk, amivel nem csak videókat és hangfájlokat lehet egymás mellé pakolni, hanem gyakorlatilag bármilyen webes tartalmat: szöveget, képet, hangot és videót lehet szinkronizáltan úgy egymás mellé rakni, hogy azzal történetet lehessen elmesélni.  Ez szponzorált sztorik új kontentformátumban való létrehozására is alkalmas.

Az ingyenességgel nehéz szembeszállni, a számosság dönti el, hogy mi működik: az egydolláros modell csak egy bizonyos felhasználószám felett életképes, de amíg napi száz, vagy ezer alatt van a letöltések száma nem érdemes pénzt kérni, mert a felhasználó sokkal többet ért, mint az egy dollár amit fizetne.

A második bemutatkozó startup, a Mixgar, egy interaktív, közösségi zenegép, ami boltoknak, szórakozóhelyeknek, éttermeknek, vagy franchise hálózatoknak szolgáltat zenét. Használatához nem kell letölteni semmilyen alkalmazást, ha egy helyen a Mixgar oldalát látjuk a kivetítőn, képernyőn, a mobilunkkal az oldalra lépve ugyanúgy be tudunk csekkolni, mint a Foursquare-en. Ezután szavazhatunk, hogy mi kerüljön az adott helyen szóló playlistre, és ha a Facebook vagy Last.fm accountunkkal lépünk be akkor az ízlésünket is kiolvassa, sőt megnézi hogy az adott helyen lévő emberek ízlésében van-e egyezés. A házibulikban YouTube videókat streamelünk, a Mixgar ennek egy professzionális megoldása, amit szórakozó- és vendéglátóhelyeknek adnak el, bevételük egy része tehát innen származik. Ezen kívül a felület márkázható skineket is kaphat.

A Zenecenter a Magyar Telekom kezdeményezése, amely a Last.fm-hez hasonló interaktív webrádió típusú szolgáltatás, amin 305 Ft-os előfizetői árért korlátlanul lehet zenét hallgatni. Regisztrált felhasználóinak száma 10.000 felett van, és 3 felületen lehet használni: az internet és mobileszközök mellett Samsung smart TV-ken is működik. Intelligens ajánlómotort használ, az előadó alapján induló zenefolyam fele az előre beállított statisztikai adatok alapján hangulatukban, stílusukban és célközönségükben megegyező zenékből áll és az adott felhasználó Facebookos like-jai alapján automatikusan generál egy Facebook rádiót is. Magyarországon magas a rádióhallgatók száma, tehát a lakosság nagy része igényli azt, hogy közbeavatkozás nélkül neki tetsző zenéket hallgasson. Itthon a digitális zenehallgatásra jellemző, hogy a hazai zenéket keresik leginkább az emberek, mert a külföldi előadókat egyszerűen le tudják tölteni vagy meghallgatni a YouTube-on, viszont ha az Akkezdet Phiaira kíváncsiak, ahhoz már nehezebb hozzáférni. Éppen ezért arra törekszenek, hogy a Zenecenteren felül legyen reprezentálva a magyar zene, nem csak a mainstream, hanem az underground és alternatív is, ezért független kiadókkal és az őket terjesztő aggregátorokkal is kapcsolatban vannak.

                                                                                                           Buzás Andrea


Szólj hozzá!

Címkék: zeneipar beszámoló buzás andrea brand&music

süti beállítások módosítása