Zenei hálózatok

Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában – Blog, könyv, közösség. Bővebben >>>

A Zenei hálózatok kötet megvásárolható a jobb könyvesboltokban, vagy ingyen letölthető a lenti képre kattintva! Az eBook-formátumért katt ide >>>!

Zenék, műfajok az ezredforduló után. Ha érdekel, mi a helyzet a zenével az online hálózatok korában, töltsd le a Zenei Hálózatok kötetet!

Levlista

Google Csoportok
Feliratkozás a(z) Zenei hálózatok csoportra
E-mail:
Csoport meglátogatása

Címkék

.epub (1) absztraktok (1) adatbázis (1) adorno (1) ajánló (1) állambiztonság (1) amerika (1) anarcho-punk (1) apple (1) artisjus (1) aspecto (1) a klasszikusnak számító zenei szubkultúrák és életstílus továbbélése (1) a kultuszképzés alakzatai a populáris zene kritikájában (1) a médiafogyasztás átalakulása az ezredfordulótól napjainkig (1) a politika határai a black metalban (1) barna emília (4) batta barnabás (3) beszámoló (7) bizalom (1) blues (1) bodó balázs (1) bodrogi andrás (1) brand&music (2) business (1) buzás andrea (5) call for papers (5) cd (1) cfp (12) cider (1) crass (1) crowdfunding (1) csapatás (1) cybercultures (1) dalszerző kurzus (1) deathcore (1) demenczia rituális bolondokháza a csehországi psytrance partikon (1) digitális (1) digitális zenepiac (1) digi pop és új regiszterek (1) díjak (1) disztribúció (1) dobó mátyás (1) dubrovszki dániel (4) eastbound (2) ebook (1) elektronikus (2) előadás (28) előadások (2) előadók (1) elte (1) esszé (4) etika (1) extrém színterek (1) extrém zenei műfajok és online közösségek (1) facebook (1) fandom (1) felhívás (2) felhő (1) fesztivál (1) fesztiválok (1) fiatalság (1) fine cut bodies (1) fodor attila kevin (1) folyóirat (2) francia (1) free ingyenes hozzáférés sikeres üzleti modell (1) gedeon valéria (1) gelegonya edina (1) gender (1) geoff stahl (1) gerényi gábor (1) gijón (1) gitár (1) google (1) goth (1) grunge (1) gyulai attila (1) hanghálózatok metakommunikációja (1) hangminták (1) hardcore (1) hatalom (1) heavy metal (1) hír (1) hubai gergely (1) ignácz ádám (4) ilg barbara (1) indie (1) ingyen cucc (1) inspiráció (1) interjú (1) internet (1) iPod (1) jazz (1) jog (1) jogkezelők (1) jogok (1) kalózok (1) kidobott fimzenék (1) kitzinger dávid (3) klasszikus zene (1) Klausz Melinda (1) kodaj dániel (4) komolyzene (2) könczöl orsi (2) konferencia (10) konferencia-felhívás (1) konferenciabeszámoló (1) konferenciafelhívás (8) könnyűzene (1) kontroll modell (1) könyv (2) könyvbemutató (2) kossuth (1) köszönet (1) kötet (2) kovács balázs (1) közép-európai (1) közösségek (1) közösségi (1) krémer tamás (1) kritika (1) kutatás (2) lapszám (1) lemeztúrás (1) lemeztúrás az internet után (1) lengyel dóra (1) letöltés (1) london (4) l varga péter (1) mainstream (1) mancs (1) márkázás (1) marketing (1) média (2) médiareprezentáció (1) médiavisszhang (1) memphis (1) menedzsment (1) metal (1) mezei péter (4) michael azerrad (1) mito (1) mix (1) MNS (1) mobile (1) morcz fruzsina (1) mp3 (1) mr2 petőfi (2) mta (2) műfajok (1) mulatás (1) munkaetika (1) music (2) music networks seminar (1) myspace (1) németh gergely (1) nemzeti és transzlokális (1) newcastle (1) new orleans (1) nirvana (1) nyeremény (1) okosba (1) okostelefonok (1) online (1) online közösségi média (1) online zenei színterek esettanulmány liverpoolból (1) önreprezentáció és önreklám a zenei hálózatokban (1) óriás kislemez (1) összes előadás (1) our band could be your life (1) paizs miklós (1) Pannon egyetem (1) partykultúra (1) patakfalvi czirják ágnes (1) pécs (2) pénz (1) pernecker dávid (2) pléh dániel (1) politika (1) popular (1) populáris zene (4) popular music studies (1) pr (1) prieger zsolt (1) program (4) pte btk (1) pulay gergő (1) punk (4) rádió (1) rákóczi balázs (2) ramones (1) reader (1) recorder (3) replika (2) riszpekt (1) robert hollands (1) rock (1) rögzített zene (1) roma hip-hop (1) sajtó (1) sampling (2) sony (1) sorsolás (1) sounds of cluj (1) sound design (1) spanyolország (1) study (1) such györgy (4) sütő márton (1) szabad zenei közösségek és hálózatok (1) székely levente (1) szervác attila (1) szervezők (1) szerzői (1) szerzői jog (2) szerzői jogi kalózok és a magyar piac (1) színtér (4) színterek (2) szocializmus (1) szubkultúra (3) tánczenei (1) tanulmány (1) társadalmi változás (1) tavaszi szezon (1) theodor w adorno (1) tófalvy tamás (10) tóth anett (1) trend (2) trever hagen (1) uh (1) uh fest (1) új zéland (1) ultrahang (1) ultrahang fest (1) underground (2) urban ppopcultures (1) útinapló (1) üzleti modellek (1) vályi gábor (3) vásárhelyi ágnes (1) vass norbert (1) videók (2) világzene (2) világzene vagy balkáni populáris kultúra az elismerés és kirekesztés szimbolikus formái (1) vitos botond (3) vol 1 (1) wellington (1) west balkán (1) weyer balázs (4) zene (3) zenehallgatás (1) zeneipar (8) zenei hálózatok estek (20) zenei hálózatok folyóirat (2) zenei hálózatok szeminárium (1) zenelejátszók (1) zenepiac (2) zeneszociológia (1) zhf (1) zhf 001 12 (1) ZHF 002 EP (1) zipkomm (1) Címkefelhő

Licenc

Creative Commons Licenc

Zenepiac és szabályozás: jöhetnek a limuzinos jogkezelők?

2012.03.30. 10:00 Zenei hálózatok

Hogyan szabályozható a zenepiac a régi keretek és a CD állítólagos halála, a letöltések és a digitális streaming-szolgáltatások korában? Vajon mit hoz a zenészeknek az idén megszűnő Artisjus-monopóliummal létrejövő hazai jogkezelő-piac? Kitzinger Dávid, az Artisjus hangfelvétel-engedélyezési osztályvezetője ezekre a kérdésekre is válaszolt a Zenei hálózatok estek első előadásán.

Kitzinger Dávid a zenepiac szabályozásának lehetséges indokai között említette, hogy a zene úgynevezett identitásképző jószágnak számít, azaz érzelmileg olyan mértékben kötődünk hozzá, ami fontosságát a legnagyobb iparágaké (például: energetika, távközlés) mellé helyezi. Ezzel szemben áll az az érvelés, miszerint a zene „használatával” senkit nem károsító, soha el nem fogyó termék, így aztán mindenki által korlátlanul hozzáférhető közjószágnak kellene tekinteni, akárcsak a levegőt vagy a Balatont. Ez utóbbi filozófia kitűnően illik napjaink letöltögetős korszakához, a jogvédők azonban természetesen másfajta megoldásokban gondolkoznak.                                                               

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kitzinger Dávid [Csepeli Eszter felvétele / forrás]

Magyarországon éppen mostanság kezd beindulni a külföldön már évek óta virágzó digitális zenepiac: a Deezer és az iTunes egyaránt tavaly indította el itteni szolgáltatását, sőt, immár saját Last.fm-ünk is van a Magyar Telekom ZeneCenter szolgáltatása személyében, a Muzzia a CD rituális temetésére készül, és a magyar YouTube bevezetése is sok szálon ide kapcsolható. Az örök kérdés ilyenkor az, hogy hogyan lehetne rávenni a letöltéshez szokott tömegeket, hogy fizessenek a zenéért. Kitzinger szerint nyugaton ezt a problémát úgy oldják meg, hogy az árakat olyan alacsonyra viszik le, hogy már „ne érdekeljen senkit”, Magyarországon viszont ez a módszer nem alkalmazható, ugyanis egy kisebb, belterjesebb piacból kell megélnünk, termékeink külföldre nem exportálhatók.

Sokak reményei szerint a digitális formátum közvetlenebbé teszi a CD-ik bevételeiből legendásan keveset látó előadók és a vevők pénze közti kapcsolatot, Kitzinger szerint azonban a közvetítők lassanként itt is felütik a fejüket. Ilyenek például az úgynevezett aggregátor cégek, amelyek a kisebb lemezkiadók tartalmainak összegyűjtését, adatbázisba rendezését és helyes taggelését végzik, ezért pedig természetesen részesedést igényelnek azok bevételeiből.

Az idén január 1-én életbe lépett új szerzői jogi törvénymódosítás megszüntette az Artisjus jogvédelmi monopóliumát, és lehetőséget adott új jogkezelő szervezetek alapítására. Kitzinger emiatt attól tart, hogy szabadversenyes aprózódás a „limuzinos” és „szegényházas” jogkezelés szétválásához fog vezetni: ahhoz, hogy az egymással versengő jogvédők a kevés jövedelmező előadóért küzdenek majd, a „kicsikkel” pedig csakis kisebb cégek lesznek hajlandóak foglalkozni, gyengébb színvonalon.

Az előadás teljes terjedelmében meghallgatható az Első Pesti Egyetemi Rádió Online archívumában!

                                                                                                       Dubrovszki Dániel

A Zenei Hálózatok estek tavaszi sorozatán neves szakemberek és kutatók tartanak előadásokat a zenéhez kapcsolódó társadalmi és kulturális témákról, az ELTE médiatanszékén. Ha érdekelnek ezek a kérdések, látogass el az előadássorozat következő estjeire – az alábbi linkeken egy kattintással regisztrálhatsz is a facebook-eseményekre:

Április 12. csütörtök 18.00 - Mezei Péter Samplingről és szerzői jogokról

Április 19. csütörtök 18.00 -
Weyer Balázs a világzenéről

Április 26. csütörtök 18.00 - Such György az MR2-Petőfi átpozicionálásáról

Május 3. csütörtök 18.00 -
Kodaj Dániel a zene eltűnéséről a komolyzenéből

Május 17. csütörtök 18.00 -
Ignácz Ádám a zenei inspiráció ábrázolhatóságáról


3 komment

Címkék: előadás artisjus zenepiac kitzinger dávid zenei hálózatok estek jogkezelők dubrovszki dániel

A bejegyzés trackback címe:

https://zeneihalozatok.blog.hu/api/trackback/id/tr744339013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

urbanstream 2012.05.11. 20:50:38

Hello, ahogy olvastam a bejegyzést nem egészen volt tiszta (ill előtte sem):"... az egymással versengő jogvédők a kevés jövedelmező előadóért küzdenek majd, a „kicsikkel” pedig csakis kisebb cégek lesznek hajlandóak foglalkozni, gyengébb színvonalon..." ki számít kicsinek?

Zenei hálózatok 2012.05.11. 21:14:02

@urbanstream: Szia, hát pontos határt nyilván nehéz húzni. De a zenekarok esetében ezek gondolom az aránylag kicsi közönséghez szóló réteg- vagy underground előadók, a (jövőbeli) jogkezelőknél pedig a csak pár elóadóval és kevés alkalmazottat foglalkozó kis-és középvállalat méretűek.

urbanstream 2012.05.12. 18:33:58

@Zenei hálózatok: Igen-igen ezt a részét értem a dolognak, a kis zenekar mint olyan kifejezés nem volt tiszta, talán megtévesztő, hogy egyből mindenki az undergroundra gondol és ahogy látom azért közöttük is vannak akik "nagynak" számítanak:)
süti beállítások módosítása